Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Lenin merényletnek esett áldozatul. Két hölgy, aki a szocialista forradalmi párthoz tartozik, háromszor rálőtt. Két lövés a mellébe és a tüdejébe hatolt. Lenin állapota nagyon komoly, mivel belső vérzés történt, kiválóbb specialistákat hívták hozzá a Kremlbe. Urickijt, aki ugyanakkor Péterváron esett merényletnek áldozatul,
Tovább...
„Kétségbeejtő módon lehanyatlott a pénzünk értéke. S még egyre hanyatlik. 100 svájci frankért a békében 98 koronát adtunk. Ma 253 koronát kell adnunk érte. (…) Összegyűltek s tanakodtak a két ország kormányemberei. Mit csináljanak? (…) A magyar kormánynak tudnék tanácsolni egy feltétlenül biztos és feltétlenül jó segítő eszközt: állítsa fel sürgősen az önálló magyar nemzeti jegybankot.” – így írt a Magyarország vezércikkírója 1918. szeptember elsején. Tovább...
Áremelés előtt mindenkinek a szívét félelem szorítja össze egy nyomtatott újságnál: a főszerkesztőtől a legutolsó slapajig mindenki attól fél, kevesebben veszik majd az újságot, így nemcsak a lapeladási, hanem a hirdetési bevételek is csökkenni fognak. Ám a Népszava 1918. augusztus 31-én, amikor bejelentette az áremelést, Tovább...
Három cím Az Est címlapjáról 1918 augusztus hónapjának utolsó három napján: augusztus 29: A békéről ír minden angol lap; augusztus 30.: Az angol hadsereg biztos a győzelemben; augusztus 31.: Az angolok közelednek a régi Hindenburg-vonalhoz.
Tovább...
Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia széteséséről van szó, térségünkben a fő kezdeményezők közül a két cseh politikus, Masaryk és Beneš tevékenységét emelik ki általában. A magyar történelmi köztudatba esetleg még bevillan egy-egy szerb, román, szlovák vagy horvát korabeli politikus neve (Trumbić, Pašić, Štefánik, Braţianu). Tovább...
„Jeglics Antal laibachi hercegérsek a Laibachban összegyűlt szláv képviselők közül fogadta Stanekot, Glomimskit s egy délszláv politikust. Stanek a hercegérsekről azt mondotta, hogy igazi délszláv egyházfejedelem és sajnálatosnak tartja, hogy a cseheknek nincsen ilyen apostoluk” – tudósított a Pesti Hírlap Tovább...
Az Országos Árvizsgáló Bizottság „a cukrászdák osztályozását és a cukrászsütemények legmagasabb árának megállapítását rendelte el” – írta a Pesti Napló 1918. augusztus 28-án. A cukrászdákat három kategóriába sorolták be: az elsőbe a belvárosi és a főbb útvonalakon lévő cukrászdák tartoztak, Tovább...
