Pesti Hírlap, 1914
Pesti Hírlap, 1914

Segítség-e a segély?

A hadisegélyezés rendszere a háború egész ideje alatt folyamatosan változott. A mindenkori magyar kormány törvényekkel és rendeletekkel igyekezett javítani a segélyezés elégtelen mivoltán – sikertelenül. A segélyek rendkívül alacsony szintje, a rászorulók körének meghatározása, a közigazgatás packázása a segélyezettekkel – mind-mind visszatérő téma volt az újságok hasábjain.
1917-1918 fordulóján is próbáltak javítani a helyzeten: többek között bővítették a segélyezésre jogosultak körét, így már az élettársi kapcsolatban, azaz a „vadházasságban” élő nőknek is járt a segély. Az adható összegeket is felemelték – bár ez édeskevés volt ahhoz, hogy a kenyér vagy a disznózsír esetében a 300%, illetve 1026%-os áremelkedést „leküzdje”.
Ráadásul még ez az összeg is késett: legalábbis Az Est 1918 februárjában még mindig arról cikkezett, hogy hol késik a felemelt hadisegély.

Felhasznált irodalom:
A hadisegély fölemelése = Pesti Hírlap, 1918. január 8.
Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Szerk. Kaba Eszter. Budapest, 2017.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1918. január 8.
A hadisegély fölemelése

A hadbavonultak családtagjai rövidesen megkapják a fölemelt hadisegélyt. A honvédelmi minisztériumban elkészült a rendelet, mely az igényjogosultakat a lakóhely szerint három osztályba sorozza. Kis- és nagyközségekben a hadisegély a családtagok száma szerint harmichat-kétszáz korona, a városokban negyvenkettő-kétszázhúsz korona, a fővárosban, Pozsonyban és Fiumében negyvennyolc-kétszáznegyven korona közt váltakozik. Akik bérelt lakásban laknak, azok lakbérsegélyt is kapnak. Ezentúl minden községben véleményező bizottságot alakítanak. A bizottságtól a főszolgabíróhoz lehet fellebbezni. Újítás az is, hogy nemcsak a tartalékosok, hanem a tényleges katonai szolgálatot teljesítők családjai is részesülnek hadisegélyben.