A Pesti Napló 1918. április 20-án és 21-én egy-egy cikket szentelt egy bécsi és egy budapesti értekezletnek, amelyek témája a nők hadiszolgálata volt. Ilyen értekezletet a Monarchiában addig még sosem tartottak, de a hadigazdaság miatt a nők szerepe a hátországi gyárakban felértékelődött, illetőleg az emberhiány olyan nagymérvű volt
A nemzetközi nőnapot nem mindig tartották március 8-án, ennek a modernkori ünnepnek a hagyományai rendkívül bonyolultak. Magyarországon például az első világháború utolsó három évében minden esztendőben más napra estek az ünnepségek, előfordult, hogy április elsején is rendeztek ilyen programot.
„Bárónő a varrógép mellett” – ez volt a címe annak a Népszava-hírnek, amely 1918. március 16-án jelent meg a lapban. Egy nagyváradi varrodában ugyanis dolgozott egy bárónő is, aki együtt sztrájkolt a többi varrónővel, amikor azok az alacsony bérek miatt tiltakozásul beszüntették a munkát. Rehovszky Paula bárónőről van szó,
Érdekes riportot közölt Az Est című lap 1918. március 14-én Vészi Margittól, aki a Monarchia csapatainak Podóliába történt bevonulásáról írt. Vészinek nem ez volt az első haditudósítása: 1914-ben vakmerő riportot küldött a montenegróiak támadásáról, míg a háború előtti hetekben éppen Németország marokkói gazdasági terjeszkedéséről írt.
Az első világháború idején Magyarországon a fiatalkorúak bíróságánál beosztott „állami patronesszek” (pártfogók) tevékenykedtek. A gyermek- és nővédelemhez is kötődő feladataikat a Magyarország című lap 1918. március elsején így jellemezte: „a társadalom számára még megmenthető emberanyagot szükség esetén megvédelmezzék azokkal a veszedelmekkel szemben, melyek a büntetések elszenvedésének következményei”.
„Tegnap délután óta egy klubbal gazdagabb Magyarország. A Bristol szállodában mintegy százötven hölgy gyűlt össze és megalakította a Magyar Nők Klubját. Az előkészítés munkálatát egy többnyire arisztokratákból álló hölgybizottság végezte és összeköttetésbe lépett a Feministák Egyesületével is, hogy az egyoldalúság látszatát elkerülje és a különböző társadalmi rétegeket egyesítse. Gróf Apponyi Albertné nyitotta meg a gyűlést” – írta Az Est 1918. február 27-én.
Az első világháború hatására ütemesen nőtt a női munkavállalók száma. A nők olyan foglalkozási ágakban is feltűntek, ahol korábban csak kis számban vagy egyáltalán nem voltak jelen. Dolgoztak nők a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben, a vendéglátásban és ugrásszerűen nőtt a számuk a tisztviselők között is.
