Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Giesswein Sándor a hazai keresztényszocialista, sőt kereszténydemokrata irányzat korai képviselője volt, de sem az első világháború előtt, sem utána nem tudott alapvető politikaformáló személyiséggé előlépni. Helyzete ingatag volt, állásfoglalásai szintén. Támogatta az általános választójogot 1917-ben, de ha éppen olyan kormányt kellett megszavaznia, Tovább...
„Rendkívüli érdeklődéssel fogadta a közönség a Pesti Napló hírszolgálatának újítását, a filmriportot, amelyet a budapesti mozgókép-színházak közül immár hét vett fel műsorára: az Uránia és a Mozgókép-Otthon után a Nap, az Est, az Orient, az Eldorádó és a Simplon mozgó” – minderről maga a Pesti Napló Tovább...
Két „hír” is megjelent a Világban 1918. szeptember 3-án. Mindkettő a sajtóval foglalkozott, de az egyik közülük valójában nem is igazi hír volt. Az „Olvasóinkhoz” címet viselő írás így kezdődött: „A nagy háború még nem ért véget, a viaskodás most folyik a legrettenetesebb, az idegeket távolból is tépő irgalmatlansággal. De megindult, éled már az új harc, a küzdelem a korhadt világrend romjaira épülő új, egészséges, erős világért, tartós békéért, kultúráért, demokráciáért. Tovább...
1918-ban megszületett a hadikommunizmus Szovjet-Oroszországban, körülbelül egy évtizeddel később pedig a sztálini szovjet tervgazdaság is kibontakozott – ennek az első világháborús előzményeivel ma már a gazdaságtörténészek tisztában vannak, részben ugyanis az 1914 és 1918 közötti hadigazdálkodásból merítettek ötleteket a szovjet típusú rendszer megalkotói. Tovább...
Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása előtt pár héttel a közigazgatási szakemberek és a politikusok Nagy-Budapest kialakítását fontolgatták, de egyelőre elnapolták a megvalósítását. Ennek számos oka volt – például a katasztrofális élelmezési helyzet, ami miatt a főváros vezetői nem akarták a nyakukba venni még az agglomeráció gondjait is. Tovább...
1918 nyarán és főleg őszén felgyorsultak a folyamatok, a Monarchia vezetői a hadihelyzet romlása miatt elhatározták, hogy immár egyértelműen a békére törekednek. Elemzésünk első részében Burián István közös külügyminiszter és Tisza István gróf együttműködéséről, Tovább...
„Ugron Gábor, Erdély királyi biztosa (…) fölkereste Wekerle Sándor miniszterelnököt s kérte, hogy az erdélyi királyi biztosságról való lemondását fogadják el és hivatalától mielőbb mentsék föl” – írta 1918. augusztus 29-én a Pesti Hírlap. Az újságot „illetékes helyről” úgy tájékoztatták: Tovább...
