Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A háború első évei a közalkalmazottak helyzetének romlását hozták, elsősorban anyagi értelemben, de a bevonulások miatt a munkaterhek is nőttek. A Pesti Naplót olvasó állami alkalmazottak 1917 elején viszont akár bizakodva is felsóhajthattak volna. A lap arról számolt be, hogy a kormány rendeletileg megszüntette Tovább...
Azt hihetnénk, hogy a valós vagy fikciós bűnözők között nincs nagyobb balek, mint Woody Allen Fogd a pénzt és fuss! című vígjátékának rossz helyesírású fenyegető cédulával bankot rabolni akaró, majd szappanból faragott pisztollyal menekülni próbáló hőse, Virgil Starkwell. Tovább...
A Német Birodalom egyik főbűneként szokás értékelni az 1917. február 1-jén meghirdetett korlátlan tengeralattjáró-háborút. A radikális háborús lépéssel a szövetséges Monarchia saját, ezzel ellenkező érdekei miatt nem értett egyet, de mégis kényszeredetten beletörődött. Tovább...
1917 januárjában meghalt az első magyar festő, aki külföldön nagyobb karriert futott be, mint idehaza – annak ellenére, hogy legnagyobb sikereit a magyar történelemből vett témákkal érte el. Madarász Viktor 1856-ban került ki – egy hosszabb bécsi kitérő után – Párizsba, ahol másfél évtizedet töltött. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia dualista berendezkedését megalapozó kiegyezés a közjogi viszonyok (a korabeli szóhasználatban ún. pragmatikus – vagyis a Pragmatica Sanctióból levezethető – közös ügyek) mellett bevezette a közös érdekű ügyek fogalmát is. Tovább...
A társadalom gondoskodó keze 1917-re már azokat a hadiárvákat is elérte, akiket az egészségügyi hatóságok – még árvaságra jutásuk előtt – gyengeelméjűnek minősítettek.
A budapesti állami gyógypedagógiai intézet karolta fel Tovább...
A budapesti közlekedés egyre fokozódó anomáliái közt helyet kapott a bérkocsisok helyzetének romlása is. Miután „munkaeszközeik” – fogyasztás szempontjából – a hadsereg, sőt a lakosság versenytársai voltak a szűkös élelmiszerkészletekért folytatott versenyben, a szolgáltatók költségei elég gyorsan emelkedtek. Tovább...
