Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„A svábhegyi fogaskerekű vasút mélylátású igazgató urai belátták, hogy Pesten már csak az ő járművükön van még dohányzási engedély, 'mire minden tudósítás vagy megokolás nélkül beszüntették. 18 éve lakom fenn, eddig mindig lehetett dohányozni (a kocsi első részén), Tovább...
A Pesti Napló 1917. január 23-i számában rövid közlemény tudósított arról, hogy február elején a „Romániában érdekeltek központjának” képviseletében háromtagú delegáció utazik Bukarestbe, ahol a magyar „közgazdasági érdekek” képviseletéről tárgyalnak az illetékesekkel. Tovább...
Várakozással teli hírt közölt 1917. március 2-án a Pesti Hírlap. A cikkíró kíváncsisága Tompa Mihály irodalmi hagyatékára irányult, aki lepecsételt iratköteget hagyott élete végén a premontreiek jászói rendházában azzal a kikötéssel, hogy az csak halála után 50 évvel bontható fel. Tovább...
Az osztrák-magyar gazdasági „hidegháború” főként abból állt, hogy mindkét birodalomfél sajtója és politikusai kölcsönösen megvádolták egymást azzal, hogy a szűkös erőforrások elosztása során nincsenek tekintettel a másikra. Tovább...
Ha el tudnak képzelni két embert, akik mindenben egymás ellentétei, hát az én nagyapáim azok voltak. Az egyik köpcös, nagybajuszú, nagyhangú, nagyivó falurossza, a másik korán kopaszodó, félénk, ügyefogyott, könyökvédős hivatalnok. Az egyik, ha felöntött a garatra, még ötven fölött Tovább...
Amikor Sebastian Haffner A Német Birodalom hét főbűne az első világháborúban című 1964-es művében összegyűjtötte a német katonai és politikai vezetés leghibásabb döntéseit az első világháború alatt, a későbbi események ismeretében bizonyos szempontból Tovább...
„Szinte hihetetlen, mennyire ugyanazt kell látnia és ugyanolyan undorral, mint ma nekünk: korrupció, véres terrorizmus, agyafúrt korteskedés, pénzen és pénzért vásárolt többség. És megint csak ugyanúgy, mint mi, ő is csak egyetlen orvosszert tud mind e bajok és gyötrelmek ellen: a demokráciát. Az országot, az uralkodó osztályok önzésének martalékát csak a nép politikai jogokkal való fölruházása mentheti meg. Jöjjenek a Toldi Miklósok, jöjjön a nép, jöjjenek a »kicsinyek s együgyűek«.” Tovább...
