Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A frontszolgálat alól – hazafias kötelesség ide vagy oda – sokan próbáltak kibúvót keresni. Akadt, aki a sorozóigazolványokkal manipulált, míg mások ennél radikálisabb eszközöket alkalmaztak: öncsonkításba menekültek. Néhányan pedig abban bíztak, hogy találnak egy jó ismerőst, akinek egy még jobb ismerőse révén Tovább...
A világháború idején sem maradtak el a botrányos, de legalábbis feltűnést keltő események vidéken, amelyekről aztán a budapesti lapok is beszámoltak. 1917 áprilisában Balla Jenő nyíregyházi polgármester került fókuszba, akit előbb a megye alispánja felfüggesztett állásából, Tovább...
Minden idők talán legnagyobb hatású magyar sakkmestere volt Maróczy Géza (1870-1951), akit a sakkélet hőskorában közel egy évtizeden át tartottak a világbajnoki cím egyik legfőbb várományosának. A fiatal mérnök 25 évesen robbant be az élvonalba, amikor megnyerte az 1895-ös hastingsi tornát, Tovább...
„Az igazságügy-miniszter előzetes cenzúra alá helyezte a Népszavát” – olvashatjuk a kronológiában, 1917. április 11-i dátummal. Utóbbi rögtön némi meglepetést kelt: miért, korábban, 1914 nyara óta nem volt cenzúra alatt a Népszava? Nem számolt be a lap gyakran arról, hogyan küzd a cenzúrával, mely cikkeit, cikkrészleteit törölték a cenzorok? Tovább...
1917. április 24-én – tüdőgyulladásban – elhunyt Tömörkény István író, néprajzkutató, muzeológus.
„Virágba borult bé a tanyai ákác, / Egynapéltű pillék illatárba vesznek; / Már tapogatóját készíti a pákász, / Tiszai hajósok nótára eveznek. / Bús legyen a nóta, tiszai hajósok! / Gyászra libegjenek hattyúfehér gyócsok, /Sírjon egy sort a szél minden kicsi kis fán: / Kiterítve fekszik jó Tömörkény István.” – Tovább...
A címben idézett módon fakadt ki a német történészek doyenje, az első világháborús veterán, Gerhard Ritter, amikor Fritz Fischer ismertette a Németország első világháborús felelősségét hangsúlyozó, Tovább...
A háború előrehaladtával általános lett az áruhiány, amelynek nyomán elharapódzott az áruhamisítás, az árdrágítók pedig – köszönhetően a megnövekedett keresletnek – virágkorukat élték. A méregdrága árucikkeket a lakosság nagy része alig volt képes megfizetni, Tovább...
