Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„A Népszava új munkatársa, egyelőre még csak alkalmi munkatársa ugyan, de elég szorgalmas munkatársa, gróf Tisza István úr munkapárti képviselő. Régebben azt hittük, hogy semmi jó oldala sincsen annak, hogy Tisza István gróf Magyarország miniszterelnöke volt. De most be kell látnunk, hogy tévedtünk. Tovább...
Jackó Dánielné forradalmat akart csinálni – tudósított Az Est 1917 júniusában –, bár a négygyermekes napszámosnő, akinek férje hadirokkant volt, a forradalom helyett valószínűleg jobban örült volna két kilogramm burgonyának, amelyért órák óta sorban állt. Jackóné a háborús körülmények között ítélkező bíróság után egyből a szenzációhajhászás áldozatává is vált. Tovább...
Áttekintésünk első részét az I. világháborús tabuk felsorolásával – például a frontkatonák közti homoszexuális viszonyok vagy a frontkatonák öngyilkossága – zártuk. Az 1914–1918, az újraírt háború című kötet szerzői, Stéphane Audoin-Rouzeau és Annette Becker rámutattak arra is, hogy miképp szorult ki az I. világháború emlékezetéből a civilek ellen elkövetett erőszak: Tovább...
Budapest gyógyvizei miatt ugyan fürdővárosnak számított, ám a munkások és a szegényebb rétegek számára nem igazán volt olcsó, kulturált, megfelelő szolgáltatásokkal együtt kialakított, tömegesen igénybe vehető fürdési lehetőség. Időről-időre felmerült, hogy a bécsi Duna-parti strandfürdő mintájára Tovább...
Köztudott, hogy a telefonvonalakat hálózatban összekötő telefonközpont találmánya egy magyar feltaláló, Puskás Tivadar nevéhez fűződik, aki azonban az USA-ban szabadalmaztatta és valósította meg ötletét: 1878-ban New Havenben mindössze 21 előfizetővel kezdte meg működését az első „alkalmazott” telefonközpont, Tovább...
Hajógyári és kikötőmunkások Hollandiában, szénbányászok Angliában, hadimunkások az USA-ban, petróleumbányászok Mexikóban, pékek Brazíliában, közmunkára alkalmazottak Portugáliában, fémipari munkások Oroszországban – egytől-egyig sztrájkoltak 1917 júliusában a Népszava rövid tudósításai szerint. Tovább...
A dán vaj már az I. világháború idején olyan fogalom volt, mint a rendszerváltás idején a smörgåsmargarin. Nem is csoda, hiszen a hazai tejtermékkínálat 1916-17-re már valójában nem is nevezhető kínálatnak, olyan mértékű lett az áruhiány. A még létező élelmiszerek forgalmát és árát is Tovább...
