Hajógyári és kikötőmunkások Hollandiában, szénbányászok Angliában, hadimunkások az USA-ban, petróleumbányászok Mexikóban, pékek Brazíliában, közmunkára alkalmazottak Portugáliában, fémipari munkások Oroszországban – egytől-egyig sztrájkoltak 1917 júliusában a Népszava rövid tudósításai szerint. A tiltakozó megmozdulások egyértelműen jelezték, hogy a háború nemcsak a harcok tekintetében vált világméretűvé, hanem a gazdasági és társadalmi következmények miatt is: a munkások egyre erősödő – és egymást nyilván erősítő – mozgalmai a harcoló feleket és a semleges országokat egyaránt érintették. A Népszava azonban nemcsak a külhoni, hanem – az 1917. júniusi kormányváltás utáni szabadabb és cenzúramentesebb légkörben – a hazai megmozdulásokról is számtalan esetben hírt adott: eszerint júliusban sztrájkba léptek a fővárosi asztalosok, sütőmunkások, az Állami Nyomda munkásai, az óbudai dohánygyár és az Általános Tejcsarnok munkásnői, esztergomi és párkányi mészárosok és az aradi vagongyár dolgozói. Az alábbi újságbeszámolók a hollandiai sztrájkokról szólnak: bár az ország végig semleges maradt a háborúban, de az antant blokádját erősen megszenvedte. Így, mint annyi más helyen, itt is az élelmiszerellátás problémái, konkrétan a burgonyahiány vezetett az egyre komolyabb tiltakozásokhoz, majd zavargásokhoz és halálos áldozatokkal járó tömegoszlatáshoz.
Felhasznált irodalom:
Élelmiszer forradalom Amszterdamban = Népszava, 1917. július 5.
Amszterdamban a katonaság ismét tüzelt a népre = Népszava, 1917. július 7.
Nagy sztrájk Hollandiában = Népszava, 1917. július 12.
Készítette: Ignácz Károly
Népszava, 1917. július 5.
Élelmiszer forradalom Amszterdamban
Kedden este Amszterdamban a helyi forradalmi választmány népgyűlést hívott össze. A gyűlésen 24 órás általános sztrájkot proklamáltak, tiltakozásul a burgonyahiány ellen. Később, az est folyamán zavaros jelenetek történtek, de ezeket már nem a burgonyahiány miatt elkeseredett asszonyok idézték elő, hanem a csőcselék, amely rablásra és fosztogatásra használta ki a közizgalom szülte alkalmat. A zavargás nagyon komoly jelleget öltött a zöldségpiacon, ahol a tömeg kifosztott egy szivarosboltot és egy ezüstáru-kereskedést. Rendőrség és katonaság vonult ki és többször szétoszlatta a tömeget, de az ismét összeverődött és nehéz kövekkel dobálta a rendőröket és a kirakatokat. A rendőrség végül kénytelen volt tüzelni. Négy halott és három sebesült maradt a zöldségpiacon. –
Hágából jelenti egy újabb távirat: A helyzet Amszterdamban még mindig nagyon fenyegető. Bár a hatóságok ismét fölülkerekedtek, még mindig nagy az elégedetlenség, mert még most sem osztottak ki burgonyát a lakosság között. A rendőrfőnök elismeri az élelmezés nehézségeit és az a véleménye, hogy rendkívüli intézkedéseket vagy éppen erőszakot a zavargások elfojtására lehetőleg kerülni kell. Közben a kikötőmunkásoknak és a hajógyárak, munkásainak sztrájkja, amelyet az éhező lakosság mozgalmának támogatására rendeztek, tovább terjed. Újabban a Nederland hajógyár, amely a kormány megrendelésére torpedónaszádokat és tengeralattjáró hajókat épít, kénytelen volt a munkát beszüntetni.
Népszava, 1917. július 7.
Amszterdamban a katonaság ismét tüzelt a népre
(Amszterdam, július 6. – Hollandi Távirati Ügynökség) Amszterdamban ma új zavargások törtek ki, amikor a dolgozó munkások a hamburgi muníciógyárakból Amszterdamba visszatértek. A munkásokat a sztrájkolok fogadták, ami zajongásra és csődületekre adott alkalmat. A katonaságnak kellett közbelépnie, amely lőfegyvert használt, miközben 1 ember meghalt, 15 személy megsebesült.
Népszava, 1917. július 12.
Nagy sztrájk Hollandiában
Amszterdamból jelentik, hogy Kettenburg városában és környékén a rendőrség magatartása miatt, hogy a tüntetőket véresen szétverte, a munkások kimondották az általános sztrájkot. A rend fönntartására több század katonaságot rendeltek ki.
