Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A háború egyik következménye volt a külkereskedelem visszaesése is. A Pesti Napló azonban vélhetően nem elsősorban közgazdasági jelentősége miatt adott hírt egy sajátos eseményről 1917 augusztusában. A belgrádi kormányzóság 53 szerbiai kereskedőnek adott engedélyt arra, hogy Tovább...
Az első világháború legfontosabb kulturális hatása az olvasás „demokratizálódása” volt – a háború idején új társadalmi rétegeket hódított meg magának ez a foglalatosság, mivel az eseményeket csak a nyomtatott sajtó segítségével lehetett követni. A tájékozódási kényszer sokakat késztetett arra, Tovább...
A háború első éveiben a takarítónők nem kerültek be az újságok „komoly” híreibe, csak az apróhirdetések, illetve a kis színesek (balesetek, bűntények) között lehetett találkozni velük. Ez változott meg 1917 nyarán, amikor Tovább...
A világháború legnagyobb robbantásáról számolt be Az Est 1917. június 24-én, a részleteket a londoni The Times cikke alapján közölték. Ha mindez egy sikeres német offenzíváról tudósított volna, nem is találnánk benne semmi különöset, ám itt az ellenség által kivitelezett nagyszabású akcióról volt szó. Tovább...
Bár a fenti címet részben egy Stahl Judit-szakácskönyvről kölcsönöztük, az alábbiakban nem jópofa, húsz perc alatt elkészíthető ételsorokat fogunk közölni, hanem hadirecepteket – és ezeknek az elkészítése, akárcsak a fogyasztása, jóval időigényesebb volt. Tovább...
A kormányválságok és -váltások sora 1917 júliusára Németországot is elérte. Bethmann-Hollweg kancellár, miután elvesztette a parlament többségének támogatását, a hadsereg vezetése számára is haszontalanná vált, így inkább lemondott. A parlamenti többség elvesztését a Reichsratban a Tovább...
„Mi is a név? Mit rózsának hívunk mi, nevezzük bárhogy, éppoly illatos” – írta Shakespeare a Rómeó és Júliában, az első világháború idején azonban másként gondolták a szembenálló felek. Az ellenfél szimbolikus delegitimálása érdekében sorra tűntek el a hadviselő államokból az ellenséges katonai tömb nemzeteire és kultúrájára emlékeztető megnevezések, Tovább...
