Az Est

A világ legnagyobb robbantása

A világháború legnagyobb robbantásáról számolt be Az Est 1917. június 24-én, a részleteket a londoni The Times cikke alapján közölték. Ha mindez egy sikeres német offenzíváról tudósított volna, nem is találnánk benne semmi különöset, ám itt az ellenség által kivitelezett nagyszabású akcióról volt szó. Márpedig a világháborús cenzúra a hadi értesülések kapcsán volt a legszigorúbb: ha valamit, akkor a harctérről szóló, nem a hivatalos úton megszerzett információkat mindenképpen előzetesen be kellett mutatni a Hadfelügyeleti Bizottság sajtóalbizottságának. Ott döntöttek ugyanis arról, hogy egy ilyen tudósítás nyilvánosságra hozható-e vagy sem. Ezt a hírt azonban nem lehetett elhallgatni, de kissé finomítani igen.
Hogy pontosan miről is volt szó? A nyugati fronton igen hamar beállt az állóháború, olyan „területcserékre”, sikeres betörésekre, mint a Kárpátokban vagy Erdélyben, nem került sor. Helyette Verdunnél, majd a Somme folyó mentén véres összecsapások zajlottak. Az angol-francia hadvezetés újabb és újabb offenzívákkal igyekezett folytonos nyomást gyakorolni a német hadseregre. Az 1917 júliusában zajló messines-i csata az ún. harmadik ypres-i csata bevezetője volt. Utóbbi – a két oldalon mintegy 700000 áldozattal – méltán állítható párba Verdunnel vagy Somme-mal.
A messines-i csatát azonban, igazodva a lövészárok-hadviseléshez, rendhagyó módon készítették elő. A lövészárkokat – amelyekhez bányásztechnológiával egész földalatti bunkerrendszert kapcsoltak – nemcsak felülről, hanem alulról is „rohamozták”. A hadviselő felek folyamatosan próbálták az ellenséges árkokat aláásni és alárobbantani. Az offenzíva előkészületének jegyében a brit hadsereg 22 robbanóaknát helyezett el kulcsfontosságú pontokon. A feladat olyan mértékű volt, hogy a földalatti munkálatok már másfél évvel a tervezett támadás előtt megindultak geológusok, bányászati szakemberek bevonásával. Lényegében egy kisebbfajta metróépítéssel ért fel, hiszen a járatok 20-25 méteres mélységben húzódtak.
A technika ugyanakkor nem volt teljesen új: a somme-i csatát is egy hatalmas robbanássorozat vezette be 1916-ben. Az Est híradása szerint 1917. június 7-én 500000 kilogramm dinamit robbant fel egy időben – legalábbis 20 másodpercen belül. Mai napig ez a robbantás számít a legnagyobb nem nukleáris robbanásnak, illetve a leghatalmasabb ember által keltett hangnak. Képzelhetjük, mit éltek át a lövészárkokban várakozók – és a német oldalon mit sem sejtők –, ha a robbanás moraja még az ír fővárosig, Dublinig is elhallatszott. Emberéletben is pusztítónak bizonyult, körülbelül 10000 német katona halálát okozta: mivel mindez hajnali 3 óra után 10 perccel történt, vélhetően jelentős részüket álmában érte a halál.
Az Est később egy brit haditudósító-szemtanú írását is ismertette: „Képtelen vagyok ezt leírni. Szegényesen csak arról számolhatok be, hogy egyszerre vagy kilenc lobogó, az égbe törő, narancsszínű lángfolyamot láttam felfelé folyni magam előtt, egyszerre támadt előttem egész sor vulkán és egyetlen lángfüggöny zárta körül az egész világot, hörgött és vonaglott minden, a láng alatt és fölött por és füst, az egész egy óriási tüzes pillér volt az ég és a föld között. Rettenetes látvány volt, és a látványnál is még rettenetesebb volt, hogy a föld úgy megrázkódott, mint egy kártyaház.”
A robbantás híre – ha hangja nem is – azonban már pár héttel korábban, rögtön az események másnapján, alig néhány mondatos hírként eljutott a magyar olvasókhoz, a német „höferen”, azaz a hivatalos katonai jelentésen keresztül. Ez természetesen nem a váratlan támadás nyomán kitört pánikot és az angol előretörést hangsúlyozta, hanem azt, hogy „csapataink harcban állnak”: „Ma reggel nagy kiterjedésű robbantások és a leghevesebbre fokozott pergőtűz után az angolok gyalogsági támadásaival a flandriai csata teljes erővel fellángolt. A La Bassée-i csatornától délre és egészen a Scarpe déli partjáig rendkívüli hevességgel folyt a tüzelési tevékenység. Hulloch-nál, Loos-nál, Liévin-nél és Roeux-nál ma napfelkelte előtt meghiúsultak erős angol részleges támadások.”
Az angolok ezzel együtt elérték céljukat és elfoglalták a messines-i kiszögellést, bár a további előretörés tervét kénytelenek voltak feladni. A fentiek „höferül” így hangoztak: „A német front azonban egy nehezen tartható kiugrástól megkönnyebbülten erősebb és megingathatatlanabb, mint bármikor volt.”

Felhasznált irodalom:
A világháború legnagyobb robbantása = Az Est, 1917. június 24.
A német hivatalos jelentés = Budapesti Hírlap, 1917. június 8.
Az angolok robbantó támadása = Budapesti Hírlap, 1917. június 20.
Simon Jones: Underground Warfare 1914–1918. Barnsley, Pen & Sword Books, 2010.

Készítette: Takács Róbert

A világháború legnagyobb robbantása.
Az Est, 1917. június 24.