Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„…harmonikusan egyesítette a maga személyében a magyarság és a demokrácia eszméjét”
Haza és haladás – a magyar történelem kulcsfogalmai a reformkor óta. A 100 évvel ezelőtt, 1917. október 9-én elhunyt Justh Gyula függetlenségi politikus szerencsésen tudta összeegyeztetni e kettőt – legalábbis így értékelték őt a korabeli szociáldemokraták, akik szerint Tovább...
1914 augusztusát a háborús lelkesedés jellemezte – hogy a propaganda hatására-e vagy sem, mindenki döntse el maga. A katonák mindenesetre „Éljen a király!” feliratú vagonokban indultak a frontra, talpig virágban, amit a szintén lelkes, őket búcsúztató hölgyközönségtől kaptak. A virág elhervadt, Tovább...
A színesbőrű hadifoglyok a háború egész ideje alatt egzotikumnak számítottak a fogolytáborokban. A tizenegyedik isonzói csatát követően több néger katonát is elfogtak a Monarchia csapatai – olyanokat, akiket a francia kormány a saját gyarmatairól küldött zászlai alá –, majd egy különálló felső-ausztriai fogolytáborban Tovább...
A télhez közeledve a világító- és tüzelőanyaggal való ellátás kérdései is napirendre kerültek. Hiába adott hírt a Pesti Napló például arról, hogy a német megszállók helyrehozták a romániai olajmezők berendezéseit és immár napi 250 vagon petróleum exportálására képesek, csökkentve ezzel a galíciai kutakra nehezedő nyomást, Tovább...
Spanyolország „forradalma” – illetve annak híre – 1917. október elején jutott el Az Est olvasóihoz. A tudósítás nem kínált elfogulatlan elemzést a rendkívül összetett hispániai helyzetről, hiszen mindent a világháborús részvétel szemszögéből nézett, épp ezért az események mögött az antant machinációt látta és láttatta. Tovább...
„Én azt állítom, hogy az a politika, amelynek Tisza, Apponyi és Andrássy tudatos, Esterházy kevésbé tudatos képviselője volt – nem az eredmény távlatából nézve, hanem önmagában is –, a legnagyobb mértékben könnyelmű politika volt, amelyért a történelem és a lelkiismeret fóruma előtt alig lehet felelni. Tovább...
Az 1917 tavaszi események – az orosz forradalom, majd a magyarországi társadalmi mozgalmak és a kormányváltás – nyomán munkások tömegei csatlakoztak a magyarországi szakszervezeti mozgalomhoz: 1917 folyamán 55 ezerről 215 ezer főre nőtt a szakszervezetek taglétszáma, Tovább...
