Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Megfizethető és minőségi kultúrát a népnek! – ez minden valamirevaló baloldali kulturális politika alapja. Ugyanakkor például a Nagy Háború alatt is működő, a szociáldemokrata párthoz kötődő Népszava Kiadó viszonylag kevés szépirodalmat tudott kiadni. Másrészről – üzleti alapon – már a 19. században megjelentek azok a kiadványok, Tovább...
Ha a filmesztéta Balázs Béláról van szó, nem is indíthatnánk mással, mint egy filmes hivatkozással. Ha egy Az őrület határánhoz hasonló meditatív művet keresünk a magyar első világháborús irodalomból, az nem lehet más, mint Balázs Lélek a háborúban című „naplója”. Tovább...
A rászorultak élelmezésére jóformán az első pillanattól működtek népkonyhák a nagyobb városokban, ahol több ezer adag ételt osztottak szét naponta, szinte fillérekért. 1917-re azonban már annyit romlott a helyzet, hogy a fennálló, elsősorban jótékonysági szervezetek, alapítványok által működtetett konyhák nem voltak képesek kiszolgálni egyre növekvő közönségüket. Tovább...
A vendéglői étkezés a háború előtti világban nem pusztán kulináris élvezeteket biztosított, hanem az asztal körül ülők napi tevékenységéhez tartozott – a vendéglő a társas érintkezés egyik színtere volt. Azzal tehát, hogy a vendéglői árak az élelmiszer árakkal együtt elszabadultak, Tovább...
Az első világháború alatti sakkéletről korábban már közöltünk egy áttekintést a honlapon, 1917 októberében azonban ismét a „királyok játékáról” szóltak a hírek: Magyarországra érkezett dr. Emanuel Lasker (1868–1941), minden idők egyik legkedveltebb, legeredetibb és leghosszabb ideig uralkodó sakkvilágbajnoka. Tovább...
1917–1918-ban a magyarországi belpolitika egyik fő kérdése a választójogi reform volt: ebbe bukott bele 1917 májusában a változtatást ellenző Tisza István, míg az őt követő miniszterelnökök programjában ez szerepelt központi helyen – legalábbis elméletben. A konkrét megvalósítás azonban lassan haladt, 1917 őszén még mindig csak a törvénytervezet előkészítésénél tartottak. Tovább...
1917. október 15-én a Párizs melletti vincennes-i erdőben kivégezték a világ leghíresebb kémnőjét, Mata Harit – azóta már jogerősen kimondatott, hogy ártatlanul: nem ő volt az ún. H-21-es kémnő, aki francia hadititkokat juttatott el német tiszteknek. Tovább...
