Az első világháború alatti sakkéletről korábban már közöltünk egy áttekintést a honlapon, 1917 októberében azonban ismét a „királyok játékáról” szóltak a hírek: Magyarországra érkezett dr. Emanuel Lasker (1868–1941), minden idők egyik legkedveltebb, legeredetibb és leghosszabb ideig uralkodó sakkvilágbajnoka. A filozófus, matematikus és pszichológiai tanulmányokat is folytató Lasker doktor még 1894-ben ragadta el a koronát a modern sakk alapjainak lefektetőjétől, a manókinézetű, prágai születésű Wilhelm Steinitztől (aki ebbe bele is őrült, élete utolsó időszakában már csak „Istennel” sakkozott egy ideggyógyintézetben). A német Lasker megelőzte a korát azzal, hogy a dogmatikus és szabálykövető sakkmesterek között ő nem az „általában legjobb”, hanem az adott ellenfél elleni legjobb lépést kereste: a stratégák ellen bonyolította a játékot, a taktikusok ellen egyszerűsített, és nem egyszer élt azzal a trükkel, hogy direkt látványosan hibásat húzott, csakhogy ezzel ellenfelét kibillentse a lelki egyensúlyából. Lasker 1894 és 1921 között megszakítatlanul bírta a világbajnoki címet, igaz, ebben az első világháború is szerepet játszott. A nemzetközi sportkapcsolatok megszakadásával ugyanis az új generáció legjobbjainak, sem a verhetetlennek tartott „kubai sakkautomatának”, Capablancának, sem a vele ellentétes stílusú, lángoló képzeletű orosz Aljechinnek nem volt lehetősége kihívni Laskert. Azonban éppen az uralmát meghosszabbító világháború volt az, amely egyszersmind a címvédést is majdhogynem lehetetlenné tette Lasker számára: az áruhiányból fakadó elégtelen táplálkozás megrendítette az idősödő Lasker egészségét, aki a világháború végére már játék nélkül is lemondott volna világbajnoki címéről. A kubai Capablanca – akiről Stefan Zweig a Sakknovella című megrendítő művének Mirko Czventovicát mintázta – ebbe nem egyezett bele, és végül 1921-es, havannai páros mérkőzésükön elért győzelmével vette el a sakkvilágbajnoki koronát az ahhoz már nem ragaszkodó Laskertől.

Felhasznált irodalom:
Lasker dr. budapesti vendégjátéka =Budapesti Hírlap, 1917. október 24.

Készítette: Csunderlik Péter

Budapesti Hírlap, 1917. október 24.
Lasker dr. budapesti vendégjátéka

Lasker dr., aki már két évtizede a világmesteri cím birtokosa, magyarországi körútjában a Budapesti Sakk-Körben (Károly király-út 8.) vendégszerepel. E hónap 28-án délután négy órakor kezdődik a világmester szimultán-mutatványa, azután fölolvasás következik, végül – két estén – tanácskozó-mérkőzés, a két párton Lasker, illetve Maróczi vezetésével. A sakkjáték két év híján negyedszázados, világbajnoka ezúttal 1900 és 1911 óta harmadízben keresi föl a fővárost. A Sakk-Kör titkársága korlátolt számú személyre szóló meghívót ad ki e napokra a személyesén jelentkező sakkbarátoknak. A szimultánon résztvenni szándékozók tíz korona díjat fizetnek. – Budapesti vendégjátéka után Lasker vidéki körútra indul, útba ejtve Temesvárt, Győrt, Kassát és esetleg több más magyar várost is.