Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
És persze nyomban le is állt az élet, amit a Pesti Napló hosszú tudósítása is részletezett. A 25 centiméteres hó miatt a főváros tömegközlekedése akadozott – bár a fővonalakon még jártak a villamosok, de a mellékvonalakat leállították, a konflisok pedig rendre elakadtak. Tovább...
Évtizedeken át volt Ferenc József szeretője Schratt Katalin (1855–1940) bécsi színésznő, akit a korán kelő uralkodó minden reggel hét órakor felkeresett a schönbrunni kastély közelében fekvő villájában, amelyet Schratt 1889-ben kapott ajándékul a császártól. A nem éppen „veszedelmes viszony” történetét Brigitte Hamann dolgozta fel, Tovább...
„A Népszava csütörtöki számában akartunk részletesen beszámolni arról a mozgalomról, amely szerdán délelőtt 10-től 12-ig megakasztotta a főváros telefonforgalmát. Az agyoncsigázott, rosszul fizetett telefonkezelőnők szüntették be két órára a munkát, hogy tüntetésükkel magukra irányítsák azoknak a figyelmét, akik eddig nem törődtek helyzetükkel, hogy összetartásukkal jelezzék a további harcra való készségüket. Tovább...
Ernst Wilhelm Engelhardt Seidler jómódú polgárcsalád leszármazottjaként tisztes minisztériumi karriert futott be, hogy 1917-ben elérjen pályája csúcsára: osztrák miniszterelnökké nevezzék ki és bemutassák színdarabját a bécsi Deutsches Volkstheaterben. A Schwechatban született, jogi és közigazgatási végzettségű Seidler egy belpolitikai patthelyzetben Tovább...
A mai Magyarországon „félhivatalossá” tett értelmezés szerint 1917. november 7-én nem forradalom, hanem puccs zajlott le Oroszországban, amelyet Lenin a németek ügynökeként hajtott végre, aki teljesen a német hadicélok érdekében, mintegy saját hazája ellen ügyködött, vírusként fertőzve Oroszországot. Ez az elképzelés persze nagyon leegyszerűsítő, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
1914 júliusában, még mielőtt a tényleges harcok elkezdődtek volna, már inflációról számolt be a sajtó. Először emelkedtek az élelmiszerárak, majd eltűntek az importból származó ínyencségek, mint a narancs és a citrom, utána a meglévő hazai készletek is fogyni kezdtek. Tovább...
A 20. század elejének egyik legismertebb és leghírhedtebb közéleti szereplője volt Szemere Miklós „de genere Huba” (1856–1919) országgyűlési képviselő, aki szenvedélyes sportemberként, kártyajátékosként, lóversenyrajongóként és céllövőként is ismert volt, ráadásul a még csak a szárnyait bontogató fajvédő mozgalom mecénásaként is jelentős szerepet játszott. Tovább...