Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Őrült és sarlatán: mondták sokan, s ugyanakkor ifjú emberek szánakozva néztek végig rajtunk, ha ki mertük jelenteni, hogy Goethe vagy Shakespeare lehetett olyan jó író, mint a Mesteremberek költője. Csak nyugodt és türelmes ítéletet nem lehetett hallani róla” – írta Kassák Lajosról Tovább...
1917–1918 fordulóján rendkívül fagyossá vált a magyar kormány és a sajtó viszonya. Vázsonyi Vilmos, aki a világháború előtt mind ellenzéki politikusként, mind ügyvédként a sajtószabadság ügyében (is) keményen bírálta a kormányzatot, Tovább...
Az állami alkalmazottak egyre romló helyzete folyamatos témát adott egyes sajtóorgánumoknak, így a Pesti Naplónak is. 1917 végén pedig olyasmire került sor, ami néhány évvel korábban teljességgel elképzelhetetlen lett volna: az állami alkalmazottak kormánykritikus szervezkedésbe kezdtek. Tovább...
Megszokhattuk, hogy ha leesik az első jelentős mennyiségű hó, akkor – Grósz Károly szavaival szólva – „anarchia és káosz” (ha nem is „fehérterror”) uralkodik legalább egy fél napon át az országban. Száz éve sem volt ez másként, amint az a Budapesti Hírlap 1917. december 13-i baljós hangulatú cikkéből kiderül: Tovább...
„Péntek délután a képviselőház elé terjesztette Vázsonyi Vilmos a választójogi kabinet választójogi reformtervezetét és bárminő kicsiny és kicsinyes nemzedéket talál ez a javaslat a képviselőházban: mégis nagy történelmi esemény ez, mert Magyarország megindulását jelenti a politikai demokrácia, a nép uralma felé. Tovább...
A Nőegyesületek Szövetsége 1917. december közepi ülésén rendkívül fontos témát tárgyaltak a konzervatív beállítottságú hölgyek: a mozi volt fő céltáblájuk, mint a romló erkölcsök okozója.
Mert ugyan három éve folyt a háború, százezrek pusztultak el, váltak árvává, milliók tapasztalták meg nap mint nap, milyen keserves kigazdálkodni a lakbért, Tovább...
Az orosz forradalom fordulatai nyomán a cár uralma alá tartozó, de azon belül széles körű autonómiát élvező Finn Nagyhercegség is egyre közelebb került az önállósághoz. Még közelebb vitt ehhez a bolsevikok hatalomra kerülése Pétervárott, egyúttal azonban kiélezve az ország belső feszültségeit is. Tovább...
