Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az első világháború utolsó hónapjaiban kevés pozitív hír volt és kevés maradandó érték keletkezett Magyarországon. Ám a Szépművészeti Múzeum még ezekben az időkben is elismerésre méltó kiállításokat rendezett és komoly szakértőket foglalkoztatott, akik közül az egyiket 1918 márciusában nevezték ki (beosztott) igazgatóvá. Tovább...
1918 elején a Balti-tenger déli és keleti részén Németország volt az úr. Különösen a breszt-litovszki különbékét kikényszerítő februári német támadás volt ebből a szempontból kulcsfontosságú, hiszen a tenger déli partja már a háború előtt német fennhatóság alatt állt, míg a keleti parton, a Baltikumban lévő Rigát 1917-ben, Revalt (azaz Tallinnt, a mai Észtország fővárosát) Tovább...
Magyarország egyik fontos ipari központja volt a dualizmus idején Resicabánya, ahol, illetve amelynek környékén szinte tízévenként történtek súlyos balesetek és katasztrófák. Itt működtek a Népszava 1908. december 17-i cikke – amely egy legalább tizenhárom halottat követelő bányalégrobbanásról szólt – szerint az Osztrák-Magyar Államvasút-társaság bánya- és kohóművei. Tovább...
A frontokon harcolók, a gyárakban dolgozó nők, a rokkantan az utcán kolduló leszerelt katonák nemigen tudták elképzelni a konzervatív író, Herczeg Ferenc kínjait, amelyekről a Pesti Napló 1918 márciusában számolt be. Herczeg persze könnyedén el tudta képzelni mások kínjait: Tovább...
A központi hatalmak és Szovjet-Oroszország 1918. március 3-án különbékét írtak alá Breszt-Litovszkban, amellyel Oroszország kivált az antant oldalán vívott első világháborúból. A bolsevik hatalomátvétel után, 1917 késő őszén már fegyverszünetet kötöttek, de Trockij „sem háború, sem béke” álláspontját és a gyakorlatban Tovább...
A nemzetközi nőnapot nem mindig tartották március 8-án, ennek a modernkori ünnepnek a hagyományai rendkívül bonyolultak. Magyarországon például az első világháború utolsó három évében minden esztendőben más napra estek az ünnepségek, előfordult, hogy április elsején is rendeztek ilyen programot. Tovább...
Vázsonyi Vilmos alakja rendkívül ellentmondásos, ha visszatekintünk 1917-1918 eseményeire. Ellenzékiként, a polgári demokrata irányzat képviselőjeként került a Tisza István bukása utáni kormányokba, azzal a feladattal, hogy megreformálja a választójogot. Ám a képviselőházban továbbra is Tisza István Munkapártja Tovább...
