A központi hatalmak és Szovjet-Oroszország 1918. március 3-án különbékét írtak alá Breszt-Litovszkban, amellyel Oroszország kivált az antant oldalán vívott első világháborúból. A bolsevik hatalomátvétel után, 1917 késő őszén már fegyverszünetet kötöttek, de Trockij „sem háború, sem béke” álláspontját és a gyakorlatban érvényesülő időhúzó taktikázását a németek megunták 1918 februárjában (valójában Ukrajnából akarták kiszorítani a bolsevikokat, akik Kijevből elűzték a németbarát parlamentet, a Radát). A német támadás február végén minden korábbinál jobban visszaszorította a keleti fronton az orosz csapatokat, ezzel a balti államok, Belorusszia jelentős területei és Ukrajna – tartósan vagy átmenetileg – felszabadult az orosz uralom alól. A megalázó breszt-litovszki békét Lenin erőltette rá a bolsevik pártra, de az nemcsak a párton belül volt népszerűtlen, hanem például a forradalmi szocialisták, vagyis az eszerek körében is. (Az SZR az orosz szocialrevoljucionyer rövidítése, a szociálforradalmárokat jelent.) Az eszerek megosztottságáról és a Marija Szpiridonova által vezetett baloldali eszerekről korábban már írtunk Lenin 1918-as tervei kapcsán. A baloldali szociálforradalmárok 1918 elején még a bolsevikokkal együtt politizáltak, s közülük hárman (Szpiridonova, Kamkov és Karelin) beléptek a bolsevik kormányba, a Népbiztosok Tanácsába. Ezzel legitimálták Lenin döntését a demokratikusan megválasztott orosz Alkotmányozó Gyűlés januári szétzavarásáról – amint erről Mihail Heller és Alekszandr Nyekrics írnak. Ám a breszt-litovszki „megalázó” béke – amit maguk a bolsevikok is elismertek egy határozatukban éppen ezekben a napokban – után már ezek a baloldali eszerek is kiváltak a Népbiztosok Tanácsából. Közben a bolsevikok által irányított forradalmi védelmi bizottság egy március végi hír szerint megparancsolta, hogy a Romanov-ház, azaz a cári család Pétervárott lakó tagjai három napon belül hagyják el a várost. (Ekkor még a cár és szűkebb családja életben volt.)
Felhasznált irodalom:
Pétervárról kiutasították a nagyhercegeket = Az Est, 1918. március 21.
A szovjetek kongresszusa a „kínos és megalázó” békéről = Az Est, 1918. március 21.
Mihail Heller – Alekszandr Nyekrics: Orosz történelem. II. kötet: A Szovjetunió története. Budapest, 1996.
Készítette: Szegő Iván Miklós
Az Est, 1918. március 21.
Pétervárról kiutasították a nagyhercegeket
A forradalmi szocialisták kiléptek az orosz kormányból
Pétervárról jelentik: A népbiztosok tanácsának forradalmi szocialista tagjai a szovjet-kongresszus határozata következtében lemondottak állásukról. Helyüket a kormány bolseviki tagjaival töltötték be. A pétervári forradalmi védelmi bizottság, amelynek élén Trockij áll, megparancsolta, hogy a Romanov-ház Pétervárott lakó tagjai három napon belül hagyják el Pétervárt. A fővárosban ellenforradalomtól tartanak.
Az Est, 1918. március 21.
A szovjetek kongresszusa a „kínos és megalázó” békéről
A szovjetek moszkvai kongresszusának határozata, amellyel a breszt-litovszki békeszerződést jóváhagyta, a következőket mondja: Midőn elhatározzuk, hogy azt a kínos és megalázó békét, amelyet Oroszországra ultimátummal és erőszakkal kényszerítettek rá, aláírjuk, kijelentjük, hogy a munkásság kötelessége milíciát szervezni az országnak az imperálista támadás ellen való védelmére.
