Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Németországot és az Osztrák–Magyar Monarchiát az antantnál sokkal jobban sújtotta az első világháború, különösen, ha a gazdasági hatásokat nézzük. Ezt a legszemléletesebben a disznózsír árának alakulásán mérhetjük le: Tovább...
A mai Művész Mozi helyén 1910 óta működött filmszínház, 1918-ban Mozgókép-Otthon néven. A mozi a világháború utolsó évében is változatos témájú filmeket mutatott be, amelyek közül az egyik – témája miatt – bizonyosan kényes kérdéseket is felvethetett volna.
1918 áprilisában a műsoron szerepelő némafilmek között volt a Repülőposta Wien és Kijev között című film, Tovább...
1918. április 28-án meghalt Gavrilo Princip, az a boszniai szerb merénylő, aki kioltotta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége életét 1914. június 28-án, és egy hónappal később a hadüzenetek nyomán kitört az első világháború. Minden tankönyv számtalanszor leírta már, hogy az 1914-es merénylet csak ürügy volt, Tovább...
1906 óta töltötte be a polgármesteri posztot (az érdemi városirányítói tisztséget) Bárczy István. Tizenkét év múlva, 1918-ban az elsősorban protokolláris, kinevezési, illetve felügyeleti joggal rendelkező főpolgármesteri tisztségre választották meg őt óriási többséggel a fővárosi törvényhatósági bizottságban. A „futottak még” jelöltek között volt Springer Ferenc, Tovább...
A gyermeknyaraltatást sokan a Tanácsköztársasághoz, illetve az államszocializmus időszakához kötik Magyarországon. Zánka és Csillebérc előzményei azonban az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlnak vissza. Az 1917-es „sikeren” felbuzdulva, 1918-ban ugyanis megint szervezni kezdte Vadnay Tibor kormánybiztos a munkásgyermekek nyaraltatását Tovább...
A központi hatalmak és Románia között az előzetes különbékét már 1918 márciusában megkötötték, de a végleges (aztán mégis átmenetinek bizonyuló) békére még májusig várni kellett. Nem voltak azonban türelmesek azok a hadifoglyok, akiket Brassóban dolgoztattak Tovább...
A Monarchia hatóságait meglepte, hogy 1918 elején, még a bolsevikokkal kötött különbéke előtt egyre több osztrák–magyar hadifogoly szökött át a fronton és próbált hazatérni. A belső társadalmi feszültségek miatt a bécsi és budapesti hatóságok különböző óvintézkedéseket tettek. Tovább...
