Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Móricz Zsigmondot realista prózái, a paraszthősök, a falvak és a vidék világának ábrázolása tette ismertté. A háborús évek alatt haditudósítóként is dolgozó Móricz írásait rendszeresen közölték a fővárosi hírlapok. A Pesti Hírlap 1918. május 26-i száma azt az esszéjét hozta le, amelyben egy tragikus sorsú idős „úrinőt” jellemez Tovább...
Finnország 1917 végén kiáltotta ki függetlenségét, amelyet a szovjet-orosz kormányzat is elismert ugyan, de aztán 1918 januárjában véres polgárháborúba süppedt a fiatal ország. Utólag visszatekintve ez nem egyszerű polgárháború volt, hiszen a vörösök oldalán a szovjet-orosz erők, Tovább...
A szakszervezetek és a szociáldemokrata párt Magyarországon 1918-ig szinte szimbiózisban működtek: az egyik a politikában, a másik a munkahelyeken jelenítette meg a munkásmozgalmat és a munkásérdekeket. Ez az érdekképviselet nem volt eredménytelen, jóllehet az elégedetlenség 1918 tavaszára kezdett egyre élesebbé válni. Tovább...
A magyar kormány egyre konzervatívabb irányba tolódott a világháború utolsó évében, és igyekezett korlátozni az erősödő munkásmozgalmat. Ennek ellenére a szociáldemokrata párt központi lapjának, a Népszavának 1918 tavaszán sikerült elérnie, Tovább...
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó hónapjaiban az ott élő nemzetiségek szinte önálló életet éltek, beleértve a magyarokat és székelyeket, vagy cseheket és horvátokat is. 1918 májusában a későbbi miniszterelnök, Bethlen István elnöklete alatt, illetve József főherceg védnökségével például gyűjtést rendeztek az erdélyi gyerekeknek – persze elsősorban a „székely gyermekeknek”. Tovább...
Ha valaki látta néhány évvel ezelőtt a Magyar Televízióban a Főtér című műsort, ahol többek között Novodomszky Éva kalauzolta a nézőket Szarvason, nagyjából az derülhetett ki számára, hogy a törökdúlás után a várost szorgos telepesek (köztük szép számmal szlovákok), Tovább...
Elragadtatással írt Bartók talán legnagyobb hatású színpadi művéről, A kékszakállú herceg várának 1918. május 24-i ősbemutatójáról a másnapi lapban Reinitz Béla, aki a premier idején már nem a Népszava, hanem a Világ című újságnak írt zenekritikákat. Reinitz folyamatosan követte Kodály és Bartók pályáját. Tovább...
