Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Szokványos esetről, de annak nem szokványos lezárásáról számolt be a Népszava 1918. július 3-án. Egy fővárosi bérházban „Schneller Samu háztulajdonos arról értesítette lakóit, hogy minden egyes lakás bérét 10 százalékkal fölemeli”. A lakóknak sejtelmük sem volt arról, hogy a háborús évek alatt a jogszabályok értelmében a háztulajdonos a lakáshivatal engedélye nélkül ezt nem tehette volna meg, Tovább...
1918 nyarán számtalan rendőrt ért atrocitás a fővárosban. A rendvédelmi szervnél dolgozók buzgalma olykor halálos áldozatokkal is járt: tettenéréskor a gyanúsítottak sokszor ellenálltak, s ha katonák voltak az elkövetők, akkor nem ritkán a fegyverüket is használták a rendfenntartókkal szemben. Tovább...
Bécsben a polgármester asszisztálásával, parlamenti verekedéssel, pogromhangulattal párosulva nyilvánult meg az antiszemitizmus 1918 nyarán. Itthon a lassan már rendszeressé váló parlamenti „zsidózáson” túl Prohászka Ottokár püspök lépett fel az antiszemita propaganda legismertebb képviselőjeként Tovább...
Jászai Mari sikeréről számolt be a Pesti Hírlap 1918. június 22-én. A nemzet ünnepelt színésznője a Magyar Színházban lépett fel a Jókai regényéből készült A kőszívű ember fiai című színdarabban. A mű sikerességét az újság nagyrészt „az illusztris vendégművésznőnek” tulajdonította. Jászai vendégszereplése nem véletlen: Tovább...
1918 júniusára katasztrofális élelmezési helyzet alakult ki Bécsben: a kenyér fejadagját kilenc dekára szorították le, ami ellen már a helyi polgármester is tiltakozott. Segélyhívások mentek ekkor a szövetségesekhez, és Magyarország és Németország, ha nagy nehezen is, de legalább némi krumplit ígért a nélkülöző bécsieknek. Tovább...
Lenyűgöző álhírcsokrot tárt az olvasói elé 1918. június 29-én a Magyarország az első oldalán. Halottakat élőnek, élőket halottnak, nagyhercegeket cárnak, a cárt kivégzettnek tüntették fel bennük. Az összes tévedést aligha tudjuk korrigálni, annyi fél- és hamis információ van a hírekben, Tovább...
Vérlázító esetről írt egy levelező a Népszavának 1918. június 28-án. Egy beteg édesanya számol be arról, hogy mi történt vele a monori vasútállomáson. Férje a háború első napjától fogva katona volt. Négy kisgyereket nevelt a 16 hónapja tüdőbeteg (és a beszámoló szerint feltehetően szívritmuszavarban is szenvedő) nő, Tovább...
