Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Havi kulturális ajánlatunk csupán szemezget abból az óriási kínálatból, amit a centenáriumi évforduló kapcsán kínálnak a közgyűjtemények, a színházak vagy a mozik. Tovább...
Sokak szerint a hadifoglyok okozzák a drágaságot, ezért vannak, akik egyszerűen agyonlövetnék őket – utalt a társadalomban mindinkább terjedő rosszindulatú híresztelésre a Népszava cikke. Tovább...
1914-ben már a Kölcsey Ferenc által 1823-ban írt – a 16-17. századi jeremiádénekeket idéző – vers, a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból volt a „hivatalos” magyar himnusz, amelynek Erkel Ferenc által megzenésített változatát 1844-ben mutatták be. Tovább...
John Keegan A csata arca című könyve fantasztikusan új! De miért is? Hiszen háborúról, csatákról, katonákról, okok és okozatok összefüggéséről már annyi jó könyvet írtak, hogy a köteteket téglának használva saját könyvtárat is lehetne építeni belőlük. Ráadásul Keegan könyve minden, csak nem új, hiszen először 1976-ban jelent meg.
Tovább...
1914. augusztus 8-án bojkott-felhívás jelent meg Az Estben. Eszerint a budapesti kereskedők már a Franciaországgal beálló hadiállapot előtti napokban központi irodát állítottak fel a VI. kerületben, ahol a francia áruk elleni bojkott-mozgalmat kívánták koordinálni. Tovább...
A vízzel kevert formaldehid – ismertebb nevén a formalin – fertőtlenítő és tartósítószerként egyaránt ismert. A legtöbb baktériumot és gombát elpusztítja, spóráikat is beleértve. Tovább...
Már a zágrábi bíróverés is mutatta, hogy a sport politikai értelmezése és jelentősége az első világháború idején is kézenfekvő volt. A foci sem mentesült az első háborús év megpróbáltatásaitól. Tovább...
