A vízzel kevert formaldehid – ismertebb nevén a formalin – fertőtlenítő és tartósítószerként egyaránt ismert. A legtöbb baktériumot és gombát elpusztítja, spóráikat is beleértve. Erős bőrszárító hatása miatt az orvoslásban is használják, fertőtleníti az emberi szöveteket, balzsamozáshoz kiváló. Az Európai Unióban 2007 óta tilos alkalmazni balzsamozó vagy tartósítószerként, az USA-ban lehetséges rákkeltő anyagként tartják számon. Ez azonban 1914-ben még nem volt köztudott, így valóban nagy szenzációnak számított, mikor a németek sikerrel alkalmazták a vegyületet gyümölcsök konzerválására. A szárításos eljárások lényege, hogy az élelmiszerek vitamin- és rosttartalma alig változik, így biztosíthatja a kiegyensúlyozott étkezést. Noha az eljárást nem elsősorban magánháztartások számára fejlesztették ki, a frontra küldött ellátmányban – a fennmaradt naplók, levelek szerint – nem vagy nagyon elvétve szerepelt gyümölcs. Az ellátmány elsősorban húskonzervet, kétszersültet, dzsemet tartalmazott – ezeket jóval könnyebb volt tárolni, mint a nedvességre érzékeny szárított gyümölcsöket vagy általában a zöldségféléket. A tárolási és a szállítási nehézségek miatt egyaránt problémás volt a katonák élelmezése, ez az élelemhiány a háború második felében állandósult, mind gyakoribbá vált a „dézsmálás”, a polgári lakosság kifosztása.

Készítette: Kaba Eszter

Új gyümölcskonzerváló szer és eljárás = Pesti Hírlap, 1914. október 14.

Az idei esztendő pompás gyümölcsterméssel jutalmazott. A sok alma és körte – hála Isten – szerencsésen meg is érett és megmaradt a fán, s most eljövén a betakarítás ideje, minden gond arra irányul, hogy ezt a szép termést – mely kitűnő élelem-pótlékul szolgál – jól és minél hosszabb időn át el is tudjuk tartani s főleg hogy az elraktározott termést meg tudjuk óvni a különféle élősdi és rothadást okozó gombák és baktériumok pusztításától. Bizonyára az összes gyümölcstermelő gazdák nagy örömmel és megelégedéssel vesznek tehát tudomást arról, hogy a németek egy új gyümölcskonzerváló szerrel fölötte jól bevált új eljárást eszeltek ki, amelynek segélyével a gyümölcseltartás gondja nem nyomja többé vállaikat. Az eljárás lényege az, hogy az eltartandó gyümölcsöt olyan hideg vízbe rakjuk be, amelyben száz részre 3 rész 40 százalékos formaldehid oldatot kevertünk. Tíz percig kell ebben a folyadékban tartani a gyümölcsöt, azután kiszedjük, s szitára vagy sodronyfonatra helyezve lecsöpögni és kiszáradni hagyjuk. A puha héjú és húsú gyümölcsöt, amit – mint a szőlő, szilva, cseresznye stb. – héjastól együtt szoktunk elfogyasztani, ezután 4-5 percre ismét tiszta hideg kútvízbe állítjuk, mielőtt fogyasztásra kerülne; a kemény húsú gyümölcsféléket ellenben – mint az alma, körte, birs, stb. –, amit rendszerint hámozva szoktunk fogyasztani, fölösleges másodszor tiszta vízbe állítani. Ezzel az eljárással szerzett eddigi tapasztalatok rendkívüli sikerről tanúskodnak. A formaldehid csíra- és baktériumölő hatása ugyanis olyan rettenetes és biztos, hogy az oldatba áztatás után a gyümölcsön élősködő összes baktériumok, penész és rohadó gombacsírák elpusztulnak, s így a gyümölcs – megfelelő helyen és módon elraktározva – egészségesen és hosszú ideig eltartható. A szintén végrehajtott kóstoló próbák és összehasonlító kísérletek bizonyságot szolgáltattak arról is, hogy az így kezelt gyümölcs az egészségre abszolute ártalmatlan és hosszú ideig eltartható, holott a más, egészségesnek látszó és nem kezelt gyümölcs a legjobb kezelés és eltartás dacára is megromlott és megrothadt már rövid idő múltán. Az eljárás ezen kívül nem veszi el a gyümölcs ízét és zamatját, valamint nem befolyásolja az emészthetőségét és tápértékét sem, annyira, hogy a német gyümölcsészek a kedvező tapasztalatok nyomán ezt az eljárást most általánosan gyakorolják, sőt ajánlják néhány hét után – az eltarthatóság növelése érdekében – a beáztatási eljárás megismétlését.