Az Est

Ferenc Józsefet a Himnuszba?

Címkék
kultúra

1914-ben már a Kölcsey Ferenc által 1823-ban írt – a 16-17. századi jeremiádénekeket idéző – vers, a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból volt a „hivatalos” magyar himnusz, amelynek Erkel Ferenc által megzenésített változatát 1844-ben mutatták be.  Az országgyűlés 1903-ban fogadott el törvényt „az egységes magyar nemzet” himnuszáról. Maga a megfogalmazás is jelzi a dualizmuskori Magyarország álláspontját: csakis egyetlen politikai nemzetet ismert el, amelybe az ország lakosságának 1914-ben is közel felét alkotó nemzetiségeket is besorolta. 1903-ig hivatalos rendezvényeken a császári himnuszt játszották el, amelyet a Gott erhalte című dalból Joseph Haydn komponált. Sajátos ötletről számolt be Az Est 1914. szeptember 13-án: eszerint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Berzeviczy Albert, aki 1905 és 1936 között töltötte be ezt a tisztséget, felkérte Vargha Gyula költőt, hogy egészítse ki a Himnuszt egy versszakkal. A hamvába holt kezdeményezés abba a sorba illeszkedett, amely a háborús erőfeszítéseket a Habsburg-uralkodó kultuszával igyekezett megtámogatni. Az Est is élesen kritizálta az elképzelést: „mindez abszurdum, épp úgy, mintha valaki a Bazilikához vályogvető cigányokkal akarna új szárnyat építtetni”. A Kölcseyhez képest „vályogvető cigánynak” minősített Vargha Gyula (1853-1929) költő a Kisfaludy Társaság titkára volt, aki költőként a népies, nemzeti vonal jeles képviselője volt, ám az utókor inkább gazdaságstatisztikusi munkásságát értékeli: 1901 és 1914 közt ő vezette az Országos Statisztikai Hivatalt.

Készítette: Takács Róbert

A Magy. Tud. Akadémia. = Az Est, 1914. szeptember 13.

A Magy. Tud. Akadémia. Az Est, 1914. szeptember 13.
A Magy. Tud. Akadémia.
Az Est, 1914. szeptember 13.