Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Sok millió halott és sebesült, birodalmak összeomlása, határok megváltozása, városok romba dőlése és például a leuveni könyvtár felgyújtása mellett viszonylag kevés fény esik az első világháború okozta változásokra az állat- és növényvilágban. A Világ 1914. december 30-án azonban a történeti ökológia Tovább...
Hogyan lehet vízhatlanná tenni a lövészárkokat? Mit lehet tenni a nedves lábbelik ellen, és miért küldjenek „japáni zsebkályhát” ajándékként a harctérre? Miért jobb a tablettás orvosság a folyékonynál? Milyen újítások vannak a modern háború tábori orvoslásában? Tovább...
„Nagyon sok becsületes ember ma úgy tartja, a stílusom semmit sem ér. Mivel igazuk lehet, abbahagyom az írást, így foglalkozás nélkül maradok. Mivel már nem vagyok fiatal, de egészségi állapotom kiváló, kérem, avasson engem katonává.” – írta a 69 éves Anatole France 1914 szeptemberében Tovább...
A háború kitörése utáni legnevesebb magyar hazatérő minden bizonnyal Károlyi Mihály gróf volt. Ő korábban épp az amerikai nemzeti ünnep napján, 1914. július 4-én lépett az Egyesült Államok földjére egy vegyes összetételű ellenzéki társaság élén, hogy amerikai magyarok között korteskedjen, illetve adományokat gyűjtsön a szociáldemokrata és a függetlenségi sajtó részére. Tovább...
Fridtjof Nansent sarkkutatóként, oceanográfusként tartjuk számon. 1888-1889-es grönlandi, majd 1893-1896-os északi-sarkvidéki expedíciói nemzetközi tudományos hírnevet szereztek szülőhazája, Norvégia számára. A zoológusként végzett Nansen grönlandi útja Tovább...
Néha a kutatónak egyszerűen szerencséje van. A kemény munkát már elvégezte valaki, meg is írta és gondosan elhelyezte a kutatott anyagban. Nem kell mást tenni, mint rábukkanni.
A Pesti Napló 1915-ös újévi száma a háború hatása a reklámokra Tovább...
