Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Biztos nem lenne ötvenmilliós kérdés a Legyen Ön is milliomosban, hogy ki volt Jean Jaurès (1859–1914) – Jászi Oszkár szavaival a „világ lelkiismerete”, akinek alakja úgy él a kulturális emlékezetben, mint az első világháború kitörését ellenzők Keresztelő Szent Jánosa. Tovább...
A Vilmos sosem tartozott a leggyakoribb magyar keresztnevek közé, a kilencvenes évek elején pedig tovább gyengítette pozícióit a Família Kft.-ből szárnyra kelő „Vili, te nagyon hülye”–kijelentés, mely a sorozatban többször hangzott el, mint ahány hadihajót Németországban avatták a tirpitzi flottaépítési program 1898-as beindítása után. Tovább...
1915 első hónapjában a Népszava fő témája a háborús élelmezés volt: az általános drágaság, a bevezetett hatósági árszabás kudarca, a gabonakészlet felhalmozása és zárolása, a fővárosi liszthiány és a péksztrájk lehetősége, a liszthez kevert adalékanyagok használatának elrendelése stb. Tovább...
Az alábbiakban egy budapesti kereskedelmi iskola tanárának az iskola igazgatójához írt levelét tesszük közzé, amelyet – nyilván annak érdekessége miatt – a címzett átengedett Az Est szerkesztőségének. A tanár úr egy 95 százalékban német nemzetiségű alakulat árkász- és utász zászlóaljába volt beosztva: Tovább...
A Monarchia hadserege 1915 januárjában kétségbeesett vállalkozásba kezdett. Az orosz hadsereg 1914 végére lerohanta Galícia nagy részét, körülzárta Przemyśl erődjét és sikerült betörnie Magyarországra. Bár Przemyślt egy ízben sikerült felmenteni, 1915 elejére az ismét gyűrűbe zárt erőd helyzete egyre kétségbeejtőbb lett. Tovább...
A háborúknak általában velejárója az epidemiális betegségek megjelenése nem csupán a fronton lévő katonák, hanem a civil lakosság körében is. A Nagy Háború idején sem volt ez másként. A háború első évében, már 1914 augusztusától folyamatosan cikkeztek a lapok koleragyanúról, Tovább...
A bál a magyar nemzeti lélek fontos része, legalábbis a nemzeti sztereotípiák szerint. A lovagias magyar imázsához mindig hozzátartozott a katonai erényeket ellenpontozó, gáláns mulatság szeretete. A magyar katonatiszt és a bál éppen olyan elválaszthatatlan volt egymástól, mint a huszár és lova. Tovább...
