Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az első világháború története a hírszolgáltatás és propagandaháború története is. A propaganda célja a harci szellem felélesztése és fenntartása volt, ennek megfelelően egyik állandó témája az ellenség ábrázolása, lehetőleg minél negatívabb formában. A hírszolgáltatás elvileg a háború menete objektív megítélésének Tovább...
Amikor a ketrecharcosok kölcsönösen leszorítják egymást, jellemzően a másik váratlan lefejelésével igyekeznek szabadulni a patthelyzetből. Az első világháború során ennek analógiája egy új front nyitása lett volna valamilyen fineszes akcióval: 1914 végén ettől várták a britek Tovább...
A Budapesti Újságírók Egyesülete egyhangú határozatban ítélte el a cenzúra gyakorlati működését 1915. február 23-i választmányi ülésén. A fő kifogás az volt, hogy a cenzúra nemcsak a katonai kérdésekre terjedt ki – amit nyilvánosan minden lap a Népszaváig bezárólag jogosnak ismert el –, hanem „elkalandozott” belpolitikai, társadalmi, sőt, irodalmi területekre is. Tovább...
Anatole France után egy másik, az I. világháború idején nagy nemzetközi elismertséggel bíró, az ellenséges oldalhoz tartozó irodalmár háborúról alkotott véleményét is ismertette Az Est. A háború első két évében a háborús erőfeszítéseket támogató France-szal szemben Tovább...
1914. október közepén a román király halála kapcsán látogatott Bukarestbe Az Est tudósítója, de egy másik – kisebb, de a nagyhatalmak Balkán-félszigeti diplomáciai játszmáira rávilágító – szenzációról is beszámolhatott: merényletet követtek el Noel Edward Buxton és Charles Roden Buxton ellen. Tovább...
1914 januárjában titokzatos holttestet találtak Budapesten egy utazókosárba rejtve. Az áldozatot először Keresztessy Gyula rendőrkapitány sógornője ismerte fel – a kapitány családi vacsorán mutatta körbe a holttestről készült képet, amit mindenki érdeklődve nézegetett, mikor is a sógornő felkiáltott: hiszen ez az Elza! Tovább...
Az első világháború éveiben először a hazafias, a háborút igenlő, lelkesítő darabok futhattak a pesti színházakban. Az 1915-ben, először Bécsben bemutatott Csárdáskirálynő már inkább feledtetni próbált. A darab világsiker lett, de a Broadway-en megbukott. Az Anno Filmklubban legutóbb Szinetár Miklós operettfilmjét vetítették. Tovább...
