Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Amikor beköszöntött a tél, magával hozta az állandó esőzéseket, és az állandó esőzés magával hozta a kolerát. De ezt szerencsésen megelőzték, és végül is csak hétezer embert vitt el a kolera az egész hadseregben” – írta Ernest Hemingway 1929-ben. Tovább...
Nem sok olyan földrajzi kifejezés van, amely önmagán túlmutató eszmetörténeti jelentőségre tett szert: ezek közé tartozik például az „Ormánság” vagy a „Viharsarok”, de mind közül alighanem a „Közép-Európa” futotta be a legnagyobb karriert. 1945 után, a hidegháborús Tovább...
Egy 1915-ös bírósági ítélet szerint a „lukácskodás” gyalázkodó kifejezés. Maga a szó Lukács László volt miniszterelnök (1912–1913) nevéből származik, akiről két évvel korábban szintén egy rágalmazási perben bizonyosodott be, hogy politikai korrupcióban érintett, és ebbe – ritka kivételként – bele is bukott. Tovább...
Az akkor 31 éves budapesti Hósz Károly 1914 májusában kelt át az óceánon, és mint mindenki, aki Amerikában kereste a boldogulását, a New York-i kikötőben fekvő Ellis Islanden kötött ki. Onnan Chicagóba került, ahol nyelvtudásának köszönhetően munkavezető lett egy építőipari vállalatnál, amelynél a nagyrészt szakképzetlen Tovább...
A Hadszíntér és hátország 2014 őszén videóesszé pályázatot hirdetett a "Nagy Háború utóérzete" címen. Az első és második helyezést elért pályamunkákat és a kisfilmek kísérő szövegét alábbi posztunkban tesszük közzé. Tovább...
Kezdettől fogva nyilvánvaló volt a háborús résztvevők számára, hogy még a vágyott, rövid lefutású összecsapás sem finanszírozható a költségvetés folyó bevételeiből és kiadásaiból. A hadsereg igénye, a megugró szociális kiadások, a munkaerő és kereslet hiánya miatt nehéz helyzetbe került cégek,
Tovább...
Az „isteni Sarah” egy Párizsban letelepedett dán kurtizán és egy francia férfi törvénytelen gyermekeként született – Henriette Rosine-Bernard néven – 1844 őszén. Zárdában nevelkedett, de mégsem lett apáca. „Pártfogója”, III. Napóleon császár féltestvére, Morny herceg segítségével Tovább...
