Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A „pasas” Neumann József volt, az egykori artistából lett filmes vállalkozó, a Korona Filmgyár alapítója és tulajdonosa, akinél Korda Sándor a rendezői pályáját kezdte. Itt készült 1915-ben Korda egyik első munkája, A tiszti kardbojt c. háborús némafilm, amelyet 1916 elején mutattak be Rajnai Gábor1 főszereplésével. Tovább...
„Magyarország kapujának” nevezték a száz évvel ezelőtt elesett Przemyśl-i erődrendszert, amely az egyik legnagyobb volt Európában. A verdunivel szinte egy lapon említhető, noha a 19. század utolsó évtizedeiben építeni kezdett és az első világháború kitörése idején még be nem fejezett, Tovább...
1915 márciusa (is) az élelmiszerellátás kérdéseiről szólt. A hadszíntér legnagyobb (negatív) szenzációja ekkor Przemyśl erődjének eleste, amelynek elsődleges oka a több hónapos körülzárás következtében fellépett élelmiszerhiány és a belőle fakadó éhínség volt. Tovább...
Az I. világháború alatt mintegy 2,5 millió osztrák–magyar állampolgár és ennél jóval kevesebb német katona – mindössze 200000 – esett orosz hadifogságba. Általában kevesebb szó esik a másik oldalról, az osztrák–magyar területeken felállított hadifogolytáborokról és az ott fogva tartottakról. Tovább...
1914 őszén lehullottak a levelek, anélkül, hogy a katonák visszatértek volna. Minden hadviselő fél gyors győzelemre számított, ehelyett hosszú, keserves állóháború alakult ki a nyugati fronton – II. Vilmos elsősorban Franciaország lerohanására értette hírhedtté vált mondatát. Eközben keleten némiképp nagyobb amplitúdóval, előrenyomulásokkal és visszavonulásokkal, várfoglalásokkal és áttörésekkel tarkított, de szintén kiegyenlített küzdelem alakult ki. Tovább...
Budapest időrendben második főpolgármesterének nevét ma egyetlen fővárosi közterület sem őrzi – mindenkit vigasztaljon a tudat, hogy a család talán legismertebb tagjáét, Márkus Emíliáét ellenben igen. Tovább...
Az első háborús tél végéhez közeledve – noha a Kárpátokat még hó borította – egyre égetőbb kérdésként merült fel a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése. A természet nem várt a békekötésre, a mezőgazdaság pedig Tovább...
