Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Itt a természet is a nemzeti eszmét szolgálja” – Urmánczy Nándor a magyar nemzet jövőjéről 1915-ben
„Ennek a nemzetnek az életét a természet ereje védi. Emberi erő, hatalom nem bír vele. Emberi gonoszság nem tudja kiölni” – dörögte még az első világháború alatt a később a Horthy-korszak revizionista mozgalmának vezető alakjává váló Urmánczy Nándor (1868–1940), Tovább...
A kormány már a háború kezdetén, 1914 augusztusában felfüggesztette a vasárnapi munkaszünetet, azaz lehetőséget adott a munkaadóknak, hogy akkor is dolgoztathassák alkalmazottaikat az iparban és a kereskedelemben. Tovább...
„Fel-felvillanó tüzek minden tíz-húsz percben. Vola-Siedliewickától Borzymowig mintha az egész vidék a füst gyászfátyolába volna burkolva. A tájék csak időről-időre vált ismét láthatóvá. Láttam azt is, hogy a Borzymow mellett fekvő erdő mily szörnyű károkat szenvedett. Az erdő egyre ritkább lett, mert csoportosan dőltek ki belőle a fák.” Tovább...
„Kedves anyám, jobb lett volna, ha a harcmezőn elpusztulok, mi a halál azokhoz a kínokhoz képest, amelyeket most elszenvedek. Ki vagyunk téve a csőcselék gúnyjának és gyakran tettleg is bántalmaznak minket, védtelen foglyokat. Tovább...
2006-ban tudományos szenzációról lehetett olvasni az elektronikus és a nyomtatott sajtóban egyaránt: a Közel-Keleten fekvő Megégett Város (Sharh-i Sokht) romjai között, egy sírban megtalálták a világ (eddigi) legrégebben készült műszemét, Tovább...
A Pesti Napló a háború kezdetétől fogva jelentős teret szentelt a lakosság élelmiszer-ellátási problémáinak. Cikkírói már viszonylag korán azt követelték, hogy az állami szervek – a kormánytól a helyi közigazgatásig – árszabályozás helyett inkább rekvirálással és Tovább...
„A főhőst tízszer eltalálják, de szerencsére csak egy horzsolás” – énekelte Pajor Tamás, de az élet nem egy hollywoodi akciófilm ártalmatlan füstpetárdákkal és pirotechnikai effektekkel, és ez hatványozottan állt az első világháborúra. Tovább...
