„Fel-felvillanó tüzek minden tíz-húsz percben. Vola-Siedliewickától Borzymowig mintha az egész vidék a füst gyászfátyolába volna burkolva. A tájék csak időről-időre vált ismét láthatóvá. Láttam azt is, hogy a Borzymow mellett fekvő erdő mily szörnyű károkat szenvedett. Az erdő egyre ritkább lett, mert csoportosan dőltek ki belőle a fák.” – a fenti tájleírást Adorján Andor, Az Est egyik haditudósítója adta a keleti hadszíntérről – a Łódźtól nem messze fekvő Bolimówból 1915 tavaszán, egy léghajó fedélzetéről az elé táruló tájképet lefestve. Hol vagyunk már a 19. század háborús romantikájától, amidőn a tábornok és vezérkara egy nem messzi dombról nézi seregei mozgását? Messze. Műszakilag is, harcászati szempontból is. Bolimów például arról nevezetes, hogy itt kíséreltek meg második ízben harci gázt bevetni az I. világháborúban, csakhogy a német által az orosz hadseregre küldött xilil-bromid (könnygáz) a téli hidegben lecsapódott és így hatástalan maradt.
Adorján azonban nem a harci gázok kedvéért látogatta meg a frontvonalat, hanem azért, hogy kipróbálja a hadviselés egy már több mint egy évszázados járó eszközét, a felderítő luftballont. A léggömböt ugyanis már 1794-ben a francia forradalom idején, a nagy francia győzelemmel végződő fleurus-i csatában is bevetették, a 19. század második felének háborúiban – így az amerikai polgárháborúban, a porosz-francia háborúban, az angol-búr háborúban – már rutinszerűen alkalmazták. A tüzérség ekkor már képes volt a számára közvetlenül nem látható célpontokat is ágyúzni, feltéve, ha ebben a megfigyelők segítik. Ha nincs egy természetes magaslat vagy templomtorony, léghajóra van szükség: sík terepen az I. világháborús frontok látványához ezek a jobb sorsra érdemes repülő alkalmatosságok is hozzátartoztak.
Adorján a modern technikán elámulva részletezte a ballon felszereltségét, a nélkülözhetetlen iránytűt, a térképet, távcsövet, fényképezőgépet és a két helyre is bekötött tábori telefont, amely meg is szólalt: „Haditudósító úr!… Nem akar leszállni? Az oroszok shrapnellel lövöldöznek Önre.” – figyelmeztették. A lomhán imbolygó, illetve az esetek többségében erős kötelekkel a földhöz rögzített léggömbök ugyanis az ellenség kedvelt célpontjai voltak, nemcsak a tüzérség, hanem a vadászpilóták is igyekeztek megsemmisíteni azokat. Egyes pilóták – mint a belga Willy Coppens, a francia Léon Bourjade vagy a német Friedrich Ritter von Röth – kifejezetten ballon-specialistáknak számítottak. A köztük „legsikeresebb” Coppens például 37 igazolt légi győzelme közül 35-öt ballonok ellen aratta.
Készítette: Takács Róbert
Adorján Andor: Léghajón a humin-volasiedliewickai csata fölött = Az Est, 1915. március 6.

Az Est, 1915. március 6.