Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
II. Miklós orosz cárt és családját száz éve, 1918. július 17-én ölték meg Jekatyerinburgban. A történteket azóta sem sikerült pontosan rekonstruálni, a kivégzés körülményeiről és annak elrendeléséről egymásnak ellent mondó információk állnak rendelkezésünkre. Tovább...
A felvidéki városok zöldséghiányáról számolt be 1918. július 28-án a Pesti Napló. A felvidéki városokon olyan településeket értett, mint Miskolc, Eger, Gyöngyös, Losonc, Kassa és Eperjes. A fő problémát az újság abban látta, hogy ezek a városok – pontosabban polgáraik – képesek ugyan a saját szükségleteikre zöldséget termeszteni, Tovább...
Egy, a magyar kormány minisztertanácsa előtt fekvő előterjesztésről adott hírt 1918. július 26-án a Világ. A kereskedelemügyi miniszter, a németbarátságáról ismert, frissen bárói rangot kapott Szterényi József, aki jelentős befolyással bírt nemcsak a magyar kormányban, hanem az egész Osztrák-Magyar Monarchiában is, Tovább...
1918 júliusára a közlekedési helyzet katasztrofálissá vált Budapesten. Az omnibuszok forgalmát már korábban korlátozták, a villamosbalesetek száma elképesztő mértékűre emelkedett a magyar fővárosban. Ennek oka (részben) az volt, hogy a villamos vált a fő közlekedési eszközzé. Tovább...
1918 júliusában megbukott a Seidler-kormány Ausztriában. Az Osztrák-Magyar Monarchia nyugati fele ekkorra már annyira kaotikus állapotban volt, hogy a hazai lapok az erről szóló hírek nagy részét csak a sokadik oldalon hozták. Az osztrák birodalmi törvényhozás alsóházában, a Reichsratban Tovább...
„Tiszáék parlamentje pénteken délutánra végzett a választójog lehóhérolásával és első olvasatban elfogadta a választójogi törvényjavaslatot. Ez az úgynevezett parlamenti tárgyalás egyre inkább nevetséges kutyakomédiává süllyed” – írta a Népszava a szavazás másnapján, 1918. július 20-án a vezércikkében. Tovább...
Tűzvész pusztított 1918 júliusának közepén Parádon, a híres fürdőhelyen, amely 1918-ban éppen a Károlyi grófok tulajdonában volt. A tűzvész idején a helyszínen tartózkodott Károlyi Mihályné is, a későbbi „vörös grófnő”, aki a „hajléktalanná vált fürdővendégeknek felajánlotta nélkülözhető lakosztályait” – írta a Pesti Hírlap. Tovább...
