A felvidéki városok zöldséghiányáról számolt be 1918. július 28-án a Pesti Napló. A felvidéki városokon olyan településeket értett, mint Miskolc, Eger, Gyöngyös, Losonc, Kassa és Eperjes. A fő problémát az újság abban látta, hogy ezek a városok – pontosabban polgáraik – képesek ugyan a saját szükségleteikre zöldséget termeszteni, de a pesti kereskedők felvásárolják az itteni árukat és a fővárosba szállítják. Ha ugyanis igazolni tudják, hogy felesleggel rendelkeznek Budapesten, akkor kiszállítási engedélyt kaphatnak Ausztriába és Németországba, ahol a magyarországinál sokkal nagyobb nélkülözés miatt csillagászati árakon értékesíthetik áruikat. Éppen ezért a vidéki városokban megfizethetetlen árért kínáltak 1918 első felében a nagykereskedők a zöldségeket, a helybeliek pedig hiánnyal küszködtek – számolt be a helyzetről a Pesti Napló. Egyes települések így a zöldségek lefoglalásra kértek felhatalmazást, hogy a különböző szabályok kijátszásával Pestre szállított árut a városukban tarthassák. Az egri polgármester emiatt írt is a Közélelmezési Hivatalnak, de onnan hivatalos, írásos választ nem kapott. Nyilvánvaló, hogy az országos hatáskörű hivatal fontosabbnak tartotta a főváros ellátását, mint a vidéki települések problémáit. Ezt persze a hivatal nem mondta ki, hanem az egri polgármester megkeresésére személyesen azt a választ adták neki, hogy „nagyon meggondolandó, vajon adjanak-e lefoglalási jogot a hatóságnak, mert ezzel korlátoznák a kereskedelmet s az ilyen intézkedésnek kereskedelemellenes tendenciája volna”.
Felhasznált irodalom:
Vidéki városok élelem nélkül = Pesti Napló, 1918. július 28.
Készítette: Szegő Iván Miklós
Pesti Napló, 1918. július 28.
Vidéki városok élelem nélkül
A polgármesterek nem foglalhatják le az élelmiszereket
A fővárosi közönség nem tudja, hogy egyes vidéki városokban mily küzdelmet folytat a lakosság és a hatóság, hogy zöldségfélékhez és gyümölcshöz jusson, aminek pedig most van a szezonja. Különösen a felvidéki városok azok, amelyeknek piacáról eltűnt a nyári hónapok bőséges élelmezési cikke, a főzelék. E városok pedig, mint például Miskolc, Eger, Gyöngyös, Losonc, följebb Kassa és Eperjes, egyszersmind zöldségtermelő városok is, s mégis az történik, hogy például Miskolcon és Egerben nemcsak a közönség, de a vendéglősök is, idegenből hozatják zöldfőzelék-szükségletüket. Ennek oka az, hogy a fővárosi kereskedők ügynökei elárasztják a vidéket s még maximális áron felüli árért is összevásárolják az élelmicikkeket, csakhogy minél többet hozhassanak fül a fővárosba.
Ha Budapesten nagy forgalmat tudnak produkálni s bebizonyítják, hogy a főváros ellátására még fölöslegük is van, azt remélik, hogy annál több kiszállítási engedélyt kaphatnak Ausztriába és Németországba. Innen van az, hogy amíg egyes vidéki városokban a közönség csak igen nehezen, vagy egyáltalán nem jut főzelékhez és gyümölcshöz, addig Budapesten vagonszámra romlik el az élelmicikk. Így a múlt héten a budapesti zöldség- és gyümölcskereskedők szindikátusa tizenegy vagon főzeléket, babot, borsót és paradicsomot küldött ki a szeméttelepre.
A vidéki városok hatóságai már megpróbálták maximálni a pesti árak szerint a zöldséget. Mihelyt azonban a maximálást kihirdették, az áru abban a pillanatban eltűnt a piacról, mert a pesti ügynökök többet fizetnek a helyi árnál. Nagy baj az, hogy van egy rendelet, mely megengedi, hogy, tíz métermázsáig szállítási engedély nélkül továbbíthatja a vasút a kerti veteményeket. A vidékről ezer és ezernyi tételekben özönlik a pesti kereskedők rendelkezései szerint az ilyen tíz métermázsa súlyig terjedő áru. Van egy miniszteri rendelkezés, mely azt mondja, hogy szükség esetén a hatóság akár a termelőnél, akár a kereskedőnél lefoglalhatja azt a mennyiséget, mely a lakosság szükségletének fedezésére elegendő. E rendeletben bízva s hivatkozással arra, hogy a lakosság elől tíz métermázsás tételekben viszi el a közvetítő kereskedelem az élelmiszert, több vidéki város polgármestere táviratilag kérte a minisztert, hogy az említett rendelet alapján adja meg nekik a jogot a szükséglet lefoglalására.
Ez a távirat már két héttel ezelőtt megérkezett a Közélelmezési Hivatalba, de intézkedés még mindig nem történt s valószínűleg nem is fog történni. Az egri polgármester ugyanis személyesen sürgette meg az elintézést, s azt a választ adták neki, hogy nagyon meggondolandó, vajon adjanak-e lefoglalási jogot a hatóságnak, mert ezzel korlátoznák a kereskedelmet s az ilyen intézkedésnek kereskedelemellenes tendenciája volna.