Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
1915 késő tavaszán – nyarán Az Est kétszer is foglalkozott azokkal a gyerekekkel, akik nemcsak katonásdit játszottak, hanem tényleg megpróbáltak eljutni a frontra, sőt többüknek sikerült is. A háború első felében azonban még nem arról volt szó, hogy fel kellett volna tölteni a lövészárkokat Tovább...
Hiába ígérte az uralkodó 1914 nyarán, hogy levélhullásra hazatérnek katonái, a rá következő év még a fronton találta a bevonultakat – igaz, az nem hangzott el, pontosan melyik év őszére gondol I. Ferenc József. A szembenálló felek azonban semmilyen Tovább...
A kukoricaliszt és kukoricakenyér 1915 nyarára a háborús ellátási problémák jelképe lett a Pesti Napló hasábjain. Úgy tűnik, hogy az elsősorban középosztálybelieknek szóló lap olvasóközönsége számára a fehérkenyér eltűnése volt az igazi sokk, a megszokott Tovább...
Van annál nyomasztóbb gondolat, minthogy nem uraljuk saját cselekedeteinket? Köszönjük ezt a „rossz közérzetet” a modernitásnak, melynek alapjait három nagy gondolkodó fektette le: Charles Darwin, Karl Marx és Sigmund Freud. Ők egyaránt arra mutattak rá, Tovább...
1915. augusztus 16-én, 72 évesen hunyt el Széll Kálmán, magyar pénzügyminiszter és miniszterelnök. Politikusi tevékenységét az államháztartási hiány csökkentésével, illetve a századforduló „Széll-csendjével” szokás jellemezni. Tovább...
Az igazságszolgáltatás malmai 100 évvel korábban is lassan őröltek – legalábbis ez derül ki Az Est 1915. június 10-i cikkéből: másképp az 1912-es „vérvörös csütörtök” utóélete hogyan is nyúlhatott volna az I. világháború idejébe? A hír arról számolt be, hogy 1915 nyarán Tovább...
A századforduló jelentős találmánya, a „beszélőgép”, a fronton és az otthonokban is képes volt ideig-óráig feledtetni a háború borzalmait. Odavarázsolta az otthoni, a „normális” életet a frontra – miközben a hadifoglyok dalait az otthon maradottak hallgathatták. Tovább...
