A kukoricaliszt és kukoricakenyér 1915 nyarára a háborús ellátási problémák jelképe lett a Pesti Napló hasábjain. Úgy tűnik, hogy az elsősorban középosztálybelieknek szóló lap olvasóközönsége számára a fehérkenyér eltűnése volt az igazi sokk, a megszokott kenyér helyett fogyasztott (bármiféle) pótszer a háborús megpróbáltatások jelképévé vált. Az aratás után ismét megjelent búzalisztből készült kenyérnek éppen ezért lehetett többletjelentése. A központi hatalmak katonai sikereivel egy időben került az asztalra, így nemcsak a szenvedések végét hozta el, hanem a győzelem reményét is. Még egyszer nem kell kibírni az új aratásig, biztatott a Pesti Napló cikke.

Felhasznált irodalom:
Az új kenyér = Pesti Napló, 1915. augusztus 2.

Készítette: Egry Gábor