A háború idején a nők tömeges foglalkoztatása nemcsak kényszer, hanem egyben kedvező (megtakarítási) lehetőség is volt a munkáltatók számára – már ha nem engedve a szakszervezetek nyomásának és tiltakozásának, alacsonyabb munkabérért végeztették
Címke: női munka
Leülhet-e a kalauz(nő)?
Már a háború elején megjelentek az első nők a villamoskalauzok között, majd egy évvel később már tömegesen alkalmazták őket ebben a munkakörben. Az újságokban ekkor kezdtek cikkezni a kérdésről: állhat-e a teljes munkaidőben, akár 12 órát meghaladóan egy (női!) kalauz?
„Jól megtermett, erőteljes asszonyokat akarnak” – Berlinben megjelennek az első női éjjeli őrök
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a nők helyzete annyit változott az elmúlt száz évben, mint azóta, hogy a matriarchális társadalmat felváltotta a patriarchális társadalmi berendezkedés – csakhogy utaljunk az archaikus nőuralom nyomait bemutató Johann Jakob Bachofen
Gyógyszerészek háborúja
A katonai behívók – ahogy ezen a portálon többször is írtuk már – minden társadalmi csoportot érintettek. A férfiak behívása – és a munkaerőpiacról való eltűnése – megnövelte a női munka jelentőségét. De mi történt abban az esetben, ha az elvégzendő feladat komoly szaktudást igényelt volna
Bihar, a feminizmus fellegvára, avagy ha egy üzlet beindul…
1915 nyarának egyik aprócska, ám annál fontosabb híre volt, hogy Bihar vármegyében, Kisházán kinevezték az első női segédjegyzőt. A női munkaerő felhasználása valóban lendületet kapott a háború idején, bár a közigazgatás – nem kis részben azért
Amikor a hír önmagáért beszél
A kisházai (ma: Cheşa, Bihar vm.) körjegyzőségen megürült egy segédjegyzői állás. 1915 nyarán kiírták a pályázatot, melyre az egyetlen jelentkező Szabó Margit volt.
Munkás kezek – második felvonás
Az első háborús tavasz, mint már esett róla szó, a mezőgazdaságot is szembesítette a munkaerőhiánnyal. A kormány a katonák ütemezett szabadságolásával próbálta orvosolni a problémát: a szabadságoltakból munkáscsoportok kialakítását rendelte el.