A katonai behívók – ahogy ezen a portálon többször is írtuk már – minden társadalmi csoportot érintettek. A férfiak behívása – és a munkaerőpiacról való eltűnése – megnövelte a női munka jelentőségét. De mi történt abban az esetben, ha az elvégzendő feladat komoly szaktudást igényelt volna és nem volt elegendő képzett női munkaerő ennek ellátására?
A gyógyszertárak alig fél évvel a háború kitörése után már nem tudták kielégíteni a lakossági igényeket. Noha a kormány több gyógyszerészt felmentett a katonai szolgálat alól, sok településen a betegek csak zárt patikaajtókat találtak, és sok olyan nagyobb város is akadt, ahol egy-két gyógyszertár próbálta kiszolgálni a rászorulókat. A nyitva levőknek sem volt könnyű a helyzete, sok esetben maga a tulajdonos szolgálta ki vevőkörét és készítette az orvosságokat is – idő hiányában jelentős késéssel. A be nem vonult segédeknek így igencsak megnőtt az ázsiója: egyes helyeken a segédek lakáson és teljes ellátáson kívül akár 200 korona bért is kaphattak havonta. (A háború minden addigi bérsztrájknál eredményesebb volt.) Így aztán nem is csoda, ha a gyógyszerészek legszívesebben gyógyszerész kisasszonyokat alkalmaztak – volna, ha lett volna belőlük elegendő. A nők számára az orvosi és a gyógyszerész pálya 1895-ben nyílt meg, de az orvosi karon a női hallgatók aránya az 1910-es évek elején mindössze 5-6% körül mozgott. Mindenesetre jó lehetett gyógyszerész kisasszonynak lenni a háború idején – akár szép volt, akár nem, mindenképpen kapós volt az ember lánya.

Felhasznált irodalom:
A háború és a gyógyszertárak = Pesti Hírlap, 1915. március 1.
A gyógyszertárak éjjeli szolgálata = Pesti Hírlap, 1915. június 6.
Gyógyszerészsegédek panasza = Pesti Hírlap, 1915. augusztus 1.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1915. június 6.
A gyógyszertárak éjjeli szolgálata

Bécs és Budapesten elhelyezett számos sebesült katonának és a gyógyszert igénylő polgári lakosságnak gyógyszerrel való ellátása rendkívül nagy munkát rótt a főváros gyógyszerészeire, e tekintetben az okleveles gyógyszerészek nagyarányú katonai felhasználása ellenére, semmi zavar nem állott be. A fővárosban működő gyógyszerészeknek körülbelül ötven százaléka teljesít katonai szolgálatot. Az utóbbi időben, hasonlóan az orvosokhoz, több katonai szolgálatra alkalmatlannak talált gyógyszerészt rendeltek be hadiszolgálatra egyik-másik barakk kórházba. Az itthon maradt, nagyrészt felelős vezetőkből és tulajdonosokból álló gyógyszerészekre különösen az állandó ügyeletes éjjeli szolgálat ró tűrhetetlen fáradalmakat. Míg a nyugat-európai államok fővárosaiban: Berlinben, Párizsban, Londonban közös megegyezés alapján az egyes városrészek gyógyszertárai felváltva tartanak inspekciót, nálunk állandóan százhúsz okleveles gyógyszerész tart éjjeli szolgálatot. Minthogy közegészségügyi szempontok nem akadályozzák a váltott éjjeli szolgálatnak Budapesten való meghonosítását, a Magyarországi Gyógyszerészsegédek Országos Szövetsége megkeresést intézett a Budapesti Gyógyszerésztestülethez ennek a váltott éjjeli szolgálatnak behozatala érdekében. A gyógyszertárosok a közeli időben döntenek gyűlésükön e kérdésről. A gyógyszertár-tulajdonosok helyeslően nyilatkoznak e reformról, úgyhogy a kedvező határozat esetén csak a belügyminisztérium beleegyezésétől függ a váltott éjjeli szolgálat életbeléptetése.