1915 késő nyarán–kora őszén többször is foglalkozott Az Est a legmagasabb német katonai kitüntetésekkel. A Nagy Frigyes porosz király által 1740-ben alapított Pour le Merité a Porosz Királyság legmagasabb kitüntetése volt, francia elnevezését a porosz királyi udvarban
Címke: német
„Jól megtermett, erőteljes asszonyokat akarnak” – Berlinben megjelennek az első női éjjeli őrök
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a nők helyzete annyit változott az elmúlt száz évben, mint azóta, hogy a matriarchális társadalmat felváltotta a patriarchális társadalmi berendezkedés – csakhogy utaljunk az archaikus nőuralom nyomait bemutató Johann Jakob Bachofen
Ober Ost: Ludendorff és Hindenburg birodalma
A keleti fronton 1915 májusában kezdődött offenzíva júliusra már kiterjedt a Kelet-Poroszországgal határos orosz területekre is. A Pesti Napló haditudósításaiban feltűnő helységnevek közül Libau (Liepāja), majd Riga (ami ekkor még nem esett el, csak frontvárossá vált) jelezte, hogy a cári birodalom balti tartományainak déli része is német megszállás alá került.
„E partra szállítási kísérlettel egyidejűleg az egész német légi flotta is akcióba lép” – Német inváziós terv Nagy-Britannia ellen
Mióta a Győzhetetlen Armadát szétkergette egy vihar és Anglia a világtengerek ura lett a 16. század végén, egészen 1945-ig, amíg a Brit Birodalomnak le nem főtt a kávé, minden európai hegemóniára törekvő hatalomnak szembe kellett néznie azzal, hogy addig senki
„Győztünk”, „fegyverszünet”, „és ha isten úgy akarja, nemsokára béke” – Hindenburg levelei a Világban
Ha volt az első világháborúnak német nyertese, akkor az csak Paul von Hindenburg (1847–1934) lehet. A német nép hősévé váló, hetvenedik életéve felé közelítő tábornokot 1914 augusztusában hívták vissza, akár Cincinnatust az eke szarva mellől, vagy ha úgy tetszik, mint Grabowskit a Macskafogóban,
„Németország útmutatással szolgál”
A fenti idézet nem egy magyar kormánypárti politikustól származik, és nem is közvetlenül katonai kérdésekkel áll kapcsolatban. Az ellenzéki szociáldemokrata napilap, a Népszava érvelt a német példával több 1915. januári cikkében.
Múzsák és fegyverek
A Pesti Napló 1914. október 25-i számában kis színes cikk számolt be arról, hogy „Hodler svájci festőt” kizárták a drezdai Művészeti Akadémiáról. A tudósítás valójában az első háborús hónapok egyik legnagyobb német művészeti botrányát tudta le egyetlen rövidke hírben.