Az általános áruhiány Ausztria és Magyarország között egyre feszültebb viszonyt eredményezett 1917-1918 fordulóján. A nyersanyagelosztás mellett az élelmiszerellátás nehézségei is állandó konfliktusokhoz vezettek.
A kedvezőbb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező Magyarországot Bécsben sokan azzal vádolták, hogy nem mutat bajtársiasságot Ausztriával, amikor ott alapvető élelmiszereket nélkülöznek – amiben a magyarok dúskálnak, legalábbis osztrák megítélés szerint. Bécsben 1918 januárjában felére csökkentették a liszt fejadagját, mire a munkások hamarosan sztrájkba léptek. A vitában elhangzottak ugyanakkor józanabb hangok is: szerintük Ausztriában is voltak olyan vidékek, ahol nem voltak ilyen súlyos ellátási zavarok, de a felhergelt tömegeket a felsőház (Urak Háza) polémiái nem túlzottan érdekelték.
A sztrájk ugyan az élelmiszerhiány miatt tört ki, de hamarosan politikai színezetet kapott. Az ekkor Breszt-Litovszkban zajló különbéke-tárgyalások miatti elégedetlenség (a központi hatalmak és Oroszország közötti tárgyalásokon a német expanziós igények keltettek feszültséget) és a szociáldemokraták politikai törekvései egyaránt keveredtek a sztrájk céljaival – méghozzá nemcsak Ausztriában, hanem az egész Monarchiában. Összesen 700 ezer munkás sztrájkolt Trieszttől Bécsig, Budapesttől Galíciáig. Az osztrák szociáldemokraták alapvetően mérséklően hatottak végül a bécsi sztrájk lefolyására, és az akciónak is részben az ő kompromisszumkészségük vetett véget. Az egyik gyárban a szociáldemokrata aktivistát, Karl Rennert a radikális munkások egy ideig fogva is tartották. Renner később osztrák államkancellár (1918–1920) és köztársasági elnök (1945–1950) is lett.

Felhasznált irodalom:
Az osztrák lisztsztrájk = Budapesti Hírlap, 1918. január 18.
Die Jännerstreiks. Forrás: https://erster-weltkrieg.wien.gv.at/site/die-jaennerstreiks/
Megalakult a Budapesti Munkástanács = Az Est, 1918. január 16.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Budapesti Hírlap, 1918. január 18.
Az osztrák lisztsztrájk

Ausztriában felére szállították le a lisztkvótát. Mily körülmények kényszerítették a kormányt erre a háborúban is drákói rendeletre, azt nem kutatjuk: majd elvégzik az osztrák politikusok ezt a munkát. A legközelebb eső ok odaát természetesen Magyarország fukarsága. A bécsi városi tanács tegnap esti ülésén hagyományos szokás szerint megint szidtak bennünket és fenyegetődzve követelték tőlünk a falatot a szájunkból. Ellenben Nostitz gróf és Hellmer apát az Urak Háza minapi ülésében, talán akaratlan őszinteséggel kimondották, hogy Ausztriának is vannak áldottabb vidékei, amelyeken a lakosság elrejtett készleteiből jól, sőt bőségesen él.