Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Ez a nap az élet szent születése napja! Egy sóhajnyira van csak mögöttünk az a reggel, amikor még halottainkon sírva, sebeinken nyöszörögve, béklyóinkban reszketve egy Habsburgot koronáztunk és ezen a mai reggelen, mely tiszta s végtelen, mint az óceán, ezen a reggelen ebben a koronázó fővárosban kikiáltjuk a magyar köztársaságot!” Tovább...
„Budapest élelmezése biztosítva van” – nyugtatgatta alcímében a Pesti Hírlap 1918. november 2-i számának egyik cikke az olvasókat. A fővárosnak ugyanis az őszirózsás forradalom győzelme után nyolcnapi élelmiszerkészlet állt rendelkezésére. A munkások felvették a munkát, így a budapesti közellátásban nem számítottak fennakadásra. Tovább...
A frontról hazatérő, leszerelés előtt álló katonaság ellátásáról nyilatkozott a Pesti Naplónak Friedrich István hadügyi államtitkár. A katonaság élelmezése és ellátása szerinte a forradalom első napjaiban „rendkívüli nehézségekbe ütközött”, hiszen a katonák hatalmas tömegekben érkeztek vissza. Tovább...
Különleges eset, ha egy újságíróból politikus lesz – a Magyarország című, a Károlyi-párthoz közel álló lap főszerkesztőjével, Lovászy Mártonnal épp ez történt 1918 őszén, mikor vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki. Kinevezését követően újságcikkben köszönt el addigi olvasóitól, Tovább...
Négy hír is kiemelkedik 1918. november 3. információáradatából: kettő a Népszavában, kettő pedig Az Estben jelent meg. A Népszava arról számolt be, hogy a forradalom vértanúit, a harcokban elesetteket november 3-án temetik a Kerepesi úti temetőben. A másik, „Heti 52 óra munkaidő a gyárakban” című hír szerint pedig a „Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Szövetsége Tovább...
Az Est 1918. november 3-án közölte gróf Batthyány Tivadar belügyminiszter – a frissen hatalomra került Károlyi-kormány tagjáról van szó – nyilatkozatát a rend fenntartásáról. A politikus elmondta, hogy alig egy-két napja foglalta el a hivatalát, de azóta minisztertársaival és a Nemzeti Tanáccsal együtt „elsősorban a közrend biztosítására” fordította a figyelmét. Tovább...
Az elitek megosztottsága a világháborús összeomlás pillanatában vált végzetessé Magyarországon. Ellenzék és kormányoldal még külön-külön sem volt egységes, nemhogy képesek lettek volna a főbb irányzatok kompromisszumot kötni. Meggyilkolása előtt állami erőszakkal fenyegetett Tisza István. Tovább...
