Pesti Hírlap, 1914
Pesti Hírlap, 1914

A forradalom másnapja: lisztszállítmányok és hűtőházak fosztogatása

„Budapest élelmezése biztosítva van” – nyugtatgatta alcímében a Pesti Hírlap 1918. november 2-i számának egyik cikke az olvasókat. A fővárosnak ugyanis az őszirózsás forradalom győzelme után nyolcnapi élelmiszerkészlet állt rendelkezésére. A munkások felvették a munkát, így a budapesti közellátásban nem számítottak fennakadásra. A helyzet valójában korántsem volt ennyire békés és kiszámítható.
Az sem teljesen igaz, hogy Budapesten viszonylag rendezettek voltak az állapotok, és csak vidéken lettek volna fosztogatások, gyilkosságok a forradalom után. Vidéken elsősorban a jegyzők, polgármesterek, illetve azok a városi hivatalnokok voltak veszélyben, akik a háborús rekvirálásokban részt vettek – ezek a tisztviselők sok helyről elmenekültek a tömegmozgalmak elől. Erről az „1918: vég és kezdet” című, 2018 októberének végén rendezett egri konferencián beszélt Bojtos Gábor, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei levéltár munkatársa. A vitában az is elhangzott, hogy azok a papok is áldozatul eshettek a megmozdulásoknak, akik szintén részt vettek a háború alatt a rekviráló bizottságok tevékenységében.
Fosztogatások a fővárosban is voltak, a forradalom napjaiban a lisztszállítmányokat és a vágóhidat támadták meg. „… a kocsik, amelyek lisztet szállítanak, nem közlekedhettek”, máshol pedig „a csőcselék a lisztes kocsikat kifosztotta”. A vágóhídi munkások délután nem dolgoztak, a levágott 250 marha kevés volt egy napra Budapestnek és az itt lévő katonaságnak, ezért a katonákat a hűtőházakból látták el. Ám a vágóhídi hűtőházat megtámadta „a csőcselék”: „az elrablott húsanyag nem nagy”, ez tehát „nem okozhat zavart” – nyugtatgatott a Pesti Hírlap, hozzátéve: „Az egyedüli, amiben hiány lesz, érezhető néhány napig, a zöldség.” A vonatok nem közlekedtek, a romlandó zöldséget pedig nagy mennyiségben nem tudták tárolni. November elsején végül megnyíltak a pékműhelyek és „a liszt- és kenyérellátás zavartalanul” folyt tovább.

Felhasznált irodalom:
A Nemzeti Tanács munkája. Budapest élelmezése biztosítva van = Pesti Hírlap, 1918. november 2.

Készítette: Szegő Iván Miklós

 

Pesti Hírlap, 1918. november 2.
A Nemzeti Tanács munkája

Budapest élelmezése biztosítva van

A fővárosnak e pillanatban nyolcnapi készlet áll rendelkezésére, vagyis ha nyolc napig az üzemek nem produkálnának semmit, akkor is Budapest egész lakosságát nyolc napig el lehet látni élelemmel. Miután a mai napon a munka mindenütt megkezdődött, a főváros közellátása semmiben sem fog fennakadni.
Több száz vagon burgonya áll a főváros rendelkezésére. A lisztkészletek tekintetében sem lehet fennakadás. Ma reggel megnyíltak a pékműhelyek és a liszt- és kenyérellátás zavartalanul folyik tovább. A tegnapi zavart nagy részben az is okozta, hogy a kocsik, amelyek lisztet szállítanak, nem közlekedhettek, ahol meg kibérelték, hogy a malmokból lisztet vigyenek szét, ott a csőcselék a lisztes kocsikat kifosztotta. Ma már a lisztszállítás zavartalanul folyik.
A vágóhidakon ma délelőtt csak kétszázötven marhát tudtak levágni, mert a vágóhídi munkások délután nem dolgoznak, és a 250 marha kevés egy napra Budapest lakosságának és katonaságának ellátására. Ennélfogva a mai napon a katonaságot a hűtőházakban felhalmozott készletekből fogják ellátni. A vágóhídi hűtőházat tegnap meg is támadta a csőcselék. Az elrablott húsanyag nem nagy, úgyhogy ez a húsellátás tekintetében nem okozhat zavart.
Az egyedüli, amiben hiány lesz érezhető néhány napig, a zöldség. A vasutak ugyanis megakadtak és tekintettel a zöldségfélék romlandó voltára, nagyobb készletet felhalmozni nem lehet. Ha a forgalmi akadályok megszűnnek, akkor természetesen nem lesz többé fennakadás a zöldségfélékben való ellátásban.