Itt a nyár, sok finom gyümölccsel, cseresznyével, meggyel és barackkal, amelyekből a magon kívül mindent meg szoktunk enni. De a gyümölcsmagoknak tényleg veszendőbe kell menniük? Nem feltétlen!
Címke: áruhiány
Kenyérharc
1916-tól már egyre szembeötlőbbek lettek a háború okozta problémák és társadalmi feszültségek Magyarországon: a sztrájkok és az élelmiszerhiány miatt tüntetések, zavargások a mindennapok részévé váltak. Utóbbira került sor 1916 júniusában
Lassan járnak a hírek
A Pesti Napló, talán az egyre növekvő ellátási nehézségek virtuális ellensúlyozására, meglepően nagy terjedelemben számolt be egy szenzációs csirkéről. Lady Englantine, egy fehér leghorn csirke – amely egy eredendően Olaszországból származó, fehér színű tanyasi tyúkokból Amerikában kitenyésztett tyúkfajta
Tejhiányt kecskével
Sajátos vásári riportot közölt Az Est 1916 késő tavaszán: tudósítója villamosra ült, hogy saját szemével lássa az újpesti kecskevásárt. A világháború okozta áruhiány érzékenyen érintette a tejivókat is: a tejjegyet a fővárosban már 1915 novemberében bevezették.
„Nem habzik, de tisztára mosható vele a ruha” – Hadiszappan az első világháborúban
Miközben a Magyarország napilapban továbbra is lelkesen reklámozták a középosztály hölgyeinek szánt Diana-szappant, Diana-púdert és Diana-krémet, nehogy „a forró napon kibújjanak a szeplők”, a világháború alatti súlyosbodó „elnyomorodás” jeleként már megjelent az első hadiszappan-recept is.
A soványabb táplálkozásért – étlapreform a központi hatalmaknál
Sok, ma egészségesnek tartott ételt és helyesnek vélt táplálkozási szokást köszönhetünk az első világháborúnak, noha akkor ezek szükségmegoldásként, elsősorban takarékossági okokból jelentkeztek és jóformán mindenki ellenérzését kiváltották.
Faszállítás
Úgy tűnik, a háború első két évében az áremelkedés és az áruhiány kéz a kézben jártak. A fővárosi tűzifaellátás Pesti Naplóban bemutatott esete jól példázza a hadigazdálkodáshoz vezető gazdasági mechanizmusokat. A tűzifa 1915 végén még szabadon árusítható termék volt,
