Az I. világháború sokat tett a nők emancipációjáért, mindenekelőtt azzal, hogy kikényszerítette a nők tömeges munkába állítását, amelynek eredményeképpen a nőkre egyenlő(bb) félként tekint(het)ett a társadalom.
Címke: áruhiány
„Nem utópia” a „magyar gyapot” – Gyapottermelési koncepció 1916-ban
A „magyar gyapot” termesztését a folyókat visszafelé folyató és az Aral-tavat kiszárító, nagy volumenű, felfoghatatlan károkat okozó szovjet természetátalakító programok bénácska magyar kistestvéreként szokás számon tartani, a Rákosi-rendszer egyik emblémájaként.
Ha október, akkor Újpest – avagy ki izgatja a tömeget?
Újpest, 1916. október 7.: a helyi asszonyok szombati vásárlásából spontán tüntetés kerekedik. „A tömeg lármázva, tüntetve és a polgármestert szidalmazva a városháza előtt egyre fenyegetőbben kezdett viselkedni. Egyszerre csak kövek röpködtek a levegőben. Beverték a városháza összes ablakait, valamint a polgármester lakásának az ablakait is.”
Együnk lucernát – egymillió tehén nem tévedhet
A lucerna pozitív élettani hatásai számosak. Először is lúgosít, amit az emberi szervezetet általában inkább elsavasító táplálkozás ellensúlyozása végett tartanak fontosnak. Persze erre alkalmas volna a jóval megszokottabb uborka vagy saláta is. De a háborús viszonyok közepette meg kellett fontolni,
Bel(n)sőségesen
A háborús étrend kialakulása egyértelműen az áruhiánynak köszönhető. A húsfélék hozzáférhetőségének és a húsból készült vendéglői ételek árusításának korlátozása áthidaló megoldásokhoz vezetett, az ételek pótlására és a húsmentes nap átvészelésére két stratégia bontakozott ki.
„A nyolcoldalas lapot könnyebb cipelni, mint a negyvenoldalast” – Keserű tréfák tárgya a papírhiány
Ahogy a világháborús hiánygazdaságról megjelent összeállításunkban is olvashatták, 1916-ra az élet szinte minden területén fokozódtak az ellátási nehézségek a hátországban: az elosztást és a fogyasztást megszervezendő nemcsak a Cukorközpont alakult meg 1916 februárjában,
Mindennapi kenyerünk. Ez már a tervgazdálkodás?
Az áruforgalom központosítása, a piaci helyett a bürokratikus állami elosztási mechanizmusok bevezetése 1916-ban is folytatódott: július folyamán például kávéközpont alapítására került sor. A nyár és vele a betakarítás magával hozta a termés elosztásának kérdését
