Függetlenül a viharos évektől, a háborútól és annak hatásaitól, a nők számára minden körülmények között kardinális kérdés volt (és maradt) arcbőrük kisebb-nagyobb hibáinak elfedése. A századelő elegáns hölgyei – ahogy a lapokban (így a Vasárnapi Újság hivatkozott számaiban is) megjelent hirdetések mutatják – többféle „csodakrémet”, köztük a Földes Kelemen (1843–?) által jegyzett Margit krémet is használták szeplőik és bőrük hibáinak eltüntetésére.

Vágyak és lehetőségek tekintetében nincs új a nap alatt!
A Földes-féle arckrém ígérete szerint rövid idő alatt megfiatalította és megszépítette az arcot, eltávolított mindennemű „bőrtisztátalanságot”, egyedüli szerként harcolt a szeplők, a májfoltok, a pattanások és a mitesszerek ellen. Rögtön fölszívódott, már 3-4 nap alatt csodás átalakulást hozott, és mindenkinek mindig egyforma módon segített – legalábbis ezzel kecsegtették a potenciális vásárlóközönséget. (Sajnos ma már nem kapható.) Teljesen veszélytelen volt, mert sem higanyt, sem ólmot nem tartalmazott – ezek a vegyületek a 19-20. század fordulóján még „bevett” alkotóelemei voltak a kozmetikumoknak más maró hatású anyagokkal együtt.

 
A Margit arckrémet Aradon, saját laboratóriumában kísérletezte ki Földes Kelemen. Földes a századforduló egyik legismertebb gyógyszerésze volt: 1872-ben kapott gyógyszerészeti jogot, védjegyét 1896-ban jegyeztette be (világoskék alapon sötétkék nyomat a „Gutori Földes Kelemen gyógyszerész Aradon” felirattal) piperecikkeire, ami a hamisítások elleni védelmet is szolgálta. Termékcsaládja – amibe az arckrém mellett fogpép, szappan, arcvíz és „hölgypor” (azaz púder) is tartozott – nevét Margit lányáról kapta.

 
Földes igen jelentős reklámtevékenységet folytatott, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Elsősorban a német és a francia piacra sikerült betörnie: ezzel a magyar gyógyszer- és pipereipar egyik első exportőre lett. A napilapok és a folyóiratok mellett magyar és külföldi képeslapokban is hirdetett.

A női vásárlók már akkor is hatalmas piacot (és jó jövedelmet) jelentettek. Földes, aki Arad leggazdagabbjai közé tartozott, az 1900-as évek elején már az újonnan épített szecessziós palotájában lakott, gyógyszertárát a földszinten üzemeltette.

Arad másik (szintén) híres gyógyszerésze Rozsnyay Mátyás (1833–1895) volt, akinek Serail arckenőcse – reklámja szerint szintén „egyedüli szer” volt az arc tisztátlanságai eltávolítására, továbbá néhány nap alatt eltüntetett szeplőt, mitesszert, pattanást és az arcot simává, bársonypuhává, hófehérre változtatta – a Margit krém egyik komoly versenytársa lehetett. Rozsnyay azonban hírnevét nem az arckrémnek, hanem az általa megalkotott „csodagyógyszernek” köszönhette. Ez a világszerte forgalmazott gyógyszer nem volt más, mint a láz- és fájdalomcsillapításra is használt csokoládé bevonatú kinin (a chinin bonbon vagy kinin-czukorka), amelyért már 1869-ben, a gyógyszerészek vándorgyűlésén díjat kapott. A csokoládé bevonatú gyógyszert már gyermekeknek is be lehetett adni.

 
Az igen sokoldalú Rozsnyay első patikájában, Zomboron egyszerre lehetett gyógyszert venni és fényképet készíttetni. Aradra az 1870-es években költözött, a város aktív közéleti szereplője lett: a Takarékpénztár elnökének és törvényhatósági bizottsági tagnak is megválasztották, sőt, az egyik aradi szabadkőműves páholy főmesteri tisztségét is betöltötte.

Saját szőlőkertje és pincegazdasága is gyógyszerészi hírnevét öregbítette: az itt érlelt borból állította elő a kinavas- és pepszinborát. Ez utóbbi hirdetési szövege szerint kellemes ízű, kiváló hatású szer étvágytalanság, rendetlen emésztés és gyomorgyengeség ellen, amely étkezés közben bevéve megóv a gyomortelítettségtől. Vegyészeti ismereteinek köszönhetően jó minőségű tintát (Korona tinta) gyártott, szabadalma volt üvegedények díszítésére alkalmas üvegedző tintára. Patikájában továbbá fémtisztító kenőcsöt, pecséttisztítót, szobaparkett-mázat is lehetett kapni. Szaklapokban is rendszeresen publikált. Neve ma arról is ismert, hogy ő készítette („Max Lange nyomán”) az első magyar nyelvű sakk-könyvet, amit 1860-ban A sakkjáték elemei címmel adtak ki. Rozsnyay Mátyás nem érte meg a századfordulót, patikáját fiai, Kálmán és József vitte tovább.

Az utókor és gyógyszerész szakma számára ma már kétségtelen, hogy az aradi Rozsnyay Mátyás jelentősége sokkal nagyobb volt, mint a Margit arckrémet előállító Földesé.

 
Felhasznált irodalom:
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. kötet, Budapest, 1906.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai). Budapest, 1911.
Ahol a patika áll… Kerekes Ferenc, Rozsnyay Mátyás, Winkler Lajos élete és munkássága. Arad, 2008.
A Földes-féle Margit-krém = Balatonvidék, 1902. június 1.
Interjú Rozsnyay Mátyás unokájával = Gyógyszerészet, 1975. február
A 75 leggazdagabb aradi = Nyugati Jelen, 2002. november 15.
Rozsnyai Mátyás

Hirdetések:
Vasárnapi Újság, 1915. január 10.
Vasárnapi Újság, 1915. február 7.
Vasárnapi Újság, 1915. március 21.

 
Készítette: Katona Márta