Az 1916-os esztendő – a második teljes háborús év – egyre komolyabb hiányokat eredményezett a hátországban; ennek köszönhetően mindinkább centralizálták a meglévő termények elosztását: ezúttal a bőr, a cukor és az újságpapír volt soron.
Címke: áruhiány
Háborús hiányok és hiánybetegségek
Az első világháborúban a hadsereget és a civil lakosságot egyaránt sújtó járványokról — a koleráról, vérhasról, különösen a háború végén megjelenő spanyolnátháról — szinte mindenki hallott. Az azonban kevésbé ismert,
Szilveszteri babonák és a jegyrendszer éve
1915: a jegyrendszer bevezetésének éve. Előbb a lisztjegyek, majd a tejigazolványok jelentek meg, végül az év végén, december 28-án kormányrendelet hirdette meg a kenyérjegyeket. „Az egész mindenséget új rendszer kormányozza, a jegyrendszer. A naprendszer is átváltozik jegyrendszerré”
Savanyú, büdös és folyik… Nem, nem ecet, hangyasav
A háborús során lassan kialakuló hiány egyik következménye a hamis termékek forgalomba hozatala volt. A liszt rontása, a tej vizezése, a hús helyettesítése ha nem is általános, de – legalábbis a hírek tükrében – mindennapos volt.
Lisztjegy után tejigazolvány
A háborús hiánygazdálkodás hozadéka volt a jegyrendszer, meghonosításában főszerepet játszott a fővárosi önkormányzat. 1915 májusában került sor a lisztjegyek bevezetésére, majd novemberben a tejigazolványok következtek.
Lecsapjuk-e a taxiórát?
A szolgáltatási monopóliumok – főként közjavak koncessziója esetén – különösen könnyen vezetnek rossz és ehhez képest drága szolgáltatáshoz. Ha pedig ehhez társul a döntéshozók korrupt vagy részrehajló hozzáállása, akkor könnyen lehet, hogy a pénzéért végül semmit sem kap a vásárló.
Azt a rézangyalát!
A hadigazdaság új fogalomként jelentkezett a hátországok életében az első világháború idején. Ez lényegében azt jelentette, hogy a hadviselés érdekei domináltak a gazdaság összes területén. Soha még ennyire nem volt fontos, hogy a hadviselő feleknek miből van elegendő nyersanyagkészletük,
