Úgy látszik, Dr. Oetker reklámjaival már a 100 évvel ezelőtti sajtó is tele volt. A cég (és pudingja) két szerzőnk fantáziáját is megmozgatta, így ma duplán örvendhetnek az olvasók.  

A puding két élete

Gondolnánk, hogy a manapság édességként fogyasztott pudingot a háborús években kenyér helyett ajánlotta fogyasztásra Dr. Oetker? (Vagy legalábbis a cég reklámmenedzsere.) A puding-piac kifejezetten a gyerekeket célozta meg legfőbb fogyasztóként, az ő reggelijüket, illetve vacsorájukat helyettesítette (legalábbis elméletben) a tejjel kevert pudingpor. Pudingot ekkor már bőven fogyasztottak Magyarországon, a tortájáról ismert Dobos József szakácskönyvében is szerepel puding recept. A „porítása” sem egészen új találmány, az 1840-es évek környékén már gyártották, legnagyobb felvevőpiaca Amerika volt.
Nálunk mindenesetre Dr. Oetker nevével forrt össze. A viszonylag fiatal cég (1891-ben alapította dr. August Oetker) első terméke a sütőpor volt, ami az 1910-es évektől kezdve vált a magyar háziasszonyok kedvencévé – a szoros kapcsolat a mai napig tart. Nemhiába: a Minőség a legjobb recept.

Felhasznált irodalom:
Apróhirdetés = Pesti Hírlap, 1916. január 1.

Készítette: Kaba Eszter

Dr. Oetker aus Bielefeld und der Königstrasse nem beszél magyar

Az Est újabb nyelvi diszkriminációt leplezett le, ezúttal a ma is közkedvelt Dr. Oetker vállalat jegyzéknaptárában, ahol nem átallották a magyar helységneveket németül leírni. Márpedig Az Est nem fogta vissza magát, ha a dualizmus magyar felét nyelvi méltánytalanság érte, legyen az egy németül elénekelt ária magyar színpadon, egy lehagyott címer, vagy a Raab (Győr), Ödenburg (Sopron), Ofen (Buda) feliratok megjelenése egy térképen.
August Oetker 1916-ban már jó ideje európai hírű vállalkozást irányított. Az 1862-es születésű vállalkozó eredetileg gyógyszerésznek tanult, el is helyezkedett a szakmájában. Néhány évvel később a berlini egyetemen hallgatott természettudományokat, diplomát végül Freiburgban szerzett, botanikából. Ezután mégsem a növények tanulmányozásának szentelte életét, hanem gyógyszertárat nyitott Bielefeldben, ahol végül nem egy gyógyszer kikísérletezésével írta be magát a történelembe, hanem a fogyasztható (és jól eltartható) sütőpor feltalálásával.
(Justus von Liebig báró, 1873-ban elhunyt kémiaprofesszor már felfedezte a sütőport is sok egyéb élelmiszeripari termék – kávékivonat, marhahúskivonat vagy az élesztőből készült, angolszász országokban ma is kedvelt Marmite stb. – mellett, de az kellemetlen mellékíze miatt nem terjedt el. Dr. Oetker találmánya, a Backin márka azonban hamar a német, majd európai háziasszonyok kedvence lett, hiszen jóval egyszerűbb volt dolgozni vele, mint a kovásszal és az elsöprő többség ekkor még otthon sütötte kenyerét is.)
Hamarosan megjelent a polcokon a Dr. Oetker vaníliás cukor, majd az étkezési keményítő, később a pudingpor is. A bielefeldi gyár 1914-ben már 350 embert foglalkoztatott, és már hat éve működött Az Est által kiszúrt „szarvashibát” elkövető badeni gyáregység is Bécs tőszomszédságában, hogy az a Monarchia magyar felét is meghódítsa magyar felirattal ellátott termékeivel. A cég budapesti központja a Király utcában volt, magyar nyelven is adtak ki receptkönyveket.
August Oetkernek a fatális hibára adott magyarázata feltehetően csak részben – Az Est által favorizált magyar önképnek megfelelő dicsérete révén – felelt meg a szerkesztőség elvárásainak: „Németországban pedig bevetten csak Ausztriának nevezik a Monarchiát – bár minden birodalmi német nemcsak hogy rokonszenvez a lovagias és bátor magyar nemzettel, hanem a legnagyobb tisztelettel és barátsággal van a magyarság iránt.” Annak nyilvánvalóan aligha örültek, hogy márpedig Németországból nézve Magyarország is Ausztria, bármilyen vitézek is a magyarok.
A cég igyekezett alkalmazkodni az I. világháború viszonyaihoz is. Büszkén hirdette, hogy a növekvő élelmiszer- és nyersanyaghiány közepette is fenntartja a minőséget, és inkább hirdetésekben ment neki a „háziasszonyokat megkárosító”, olcsó, de hamis árut kínáló vállalkozásoknak. Ugyanakkor a háborús hiányokhoz alkalmazkodó szakácskönyvek hullámára Oetkerék is felültek. Így Dr. Oetker a haditészta receptjének alapjául saját, 20 filléres pudingporát ajánlotta a magyar újságokban.
Sem fia, aki a nyugati fronton, a verduni csatában esett el, sem August Oetker nem élte túl a nagy háborút. Ahogy a Monarchia sem. Viszont cége – özvegye második férje vezetésével – tovább élt.

Felhasznált irodalom:
Oetker naptára = Az Est, 1916. január 12.
Dr. Oetker története.
A Dr. Oetker Magyarországon I. rész.

Készítette: Takács Róbert