Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
2016 szeptemberében világháborús bombát találtak a budapesti Harmickettesek terén. Ennél stílszerűbben nem is kezdhetnénk rövid írásunkat a tér névadójáról, a 32. honvéd gyalogezredről. Tovább...
A IV. Károly koronázását követő napokban népvándorlás színterévé vált az eseménynek helyet adó budai Mátyás-templom. Az emberek azért tódultak tömegesen a Várba, hogy megszemlélhessék a még mindig koronázási díszben pompázó templomot és hosszú idő után újra megcsodálhassák a koronázási jelvényeket Tovább...
Ferenc József felesége, Erzsébet valóságos kultusznak örvendett Magyarországon. A királyné halála után azonban az uralkodó még 16 évig élt, a magyarok pedig egy halott emlékét ápolták lelkesen. Károly megkoronázása viszont azt is jelentette, hogy a nemzenek végre ismét élő királynéja van, Tovább...
Ebben a galériában megtalálható az összes cikk, ami a Mit ír az újság? rovatban feldolgozásra került. A képek elmentése után a cikkek kényelmesen olvashatóvá válnak.
Tovább...
A Tanácsköztársaság egyik emblematikus intézkedése volt, amikor „fejmunkásokkal” – vagyis az értelmiségiekkel – fölszántatták a pesti lóversenypályát, hogy zöldséget termesszenek rajta, bár ez legkevésbé sem oldotta meg a főváros élelmezési problémáit. A városi zöldségtermesztés ötlete Tovább...
Az év vége és az újév eleje gyakran a számvetéseké, összegzéseké: mi történt az előző években, mi várható a következőkben. 1916 végén született egy dán – azaz semleges – statisztika a Nagy Háború addigi emberveszteségeiről, amely – a Népszava korabeli jelzőivel – „rettentő és megdöbbentő” nagyságú lett: Tovább...
„Kialudtak az üzletek fölött, az utcasarkokon és a házak ormán a ragyogó, pillanatonként váltakozó égő betűk és színek, eltűntek a fényes pezsgőspalackok, az el-eltűnő és ismét megjelenő hosszúfarkú üstökösök, a szakadatlanul forgó tűzkerekek, a szikrákat lehelő villamos-macskák és a nagy fényes kezek és nyilak, amelyek a mellékutcákban rejtőző varieték és egyéb éjszakai mulatóhelyek felé mutattak.” – Tovább...
