Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A Pesti Napló a háború alatt a középosztály panaszainak megbízható szócsöve volt. Ugyanakkor – habár rendszeresen beszámolt a női munkavállalás terjedéséről – a lap hasábjain alapvetően a viktoriánus társadalmi szerepfelfogást jelenítették meg. Ennek megfelelően a szerkesztők Tovább...
A magyarországi munkásmozgalom legfontosabb követelése volt az 1900-as évektől az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetése, amelyet azonban elutasított a magyar politikai establishment – csupán a felnőtt férfi lakosság negyedének (1906-ban 1 millió 85 ezer főnek, a teljes lakosság 6,2 %-nak) szavazati jogot biztosító, Tovább...
„Mert nézd, tisztelt halászó és vadászó ősöm, aki annak idejében Ázsia mezőin és vizein szabadon és korlátozás nélkül űzhetted ezt a szép és családfönntartó mesterséget – a te ivadékod a Duna-Tisza környékén, a Tátra, Mátra, Fátra vidékén nem folytathatja a mesterségedet szabadon és korlátozás nélkül.” Tovább...
1917. május 21-22-én leégett Gyöngyös belvárosa: 24 ember meghalt, 8000 ember maradt fedél nélkül, 580 ház és 1400 melléképület semmisült meg az akkor mintegy húszezres településen. A tűz a kórház mosókonyhájából indult el, ahonnan átterjedt a főtér házaira, majd a viharos erejű szélnek köszönhetően rövid időn belül elharapózott. Tovább...
Minek köszönhető a 20. század „őskatasztrófája”, az első világháború? Talán egy történelmi kérdésnek sincs akkora irodalma, mint az első világháború kitörésének. Az egyik legeredetibb választ a zseniális A. J. P. Taylor (1906–1990) adta, Tovább...
A mezőgazdasági munkák főszezonjának közeledtével égető problémává vált az országban a pálinkakérdés. A különbözőképpen desztillált alkohol 60 százalékát az állam szabott áron felvásárolta, a maradékot az előállítók maximált áron, hektoliterenként 600 koronáért adhatták el. Tovább...
1917. április 16-án lépett a világtörténelem színpadára Lenin, amikor évtizedes emigrációjából német támogatással, titokban, Svédországon és a még nem független Finnországon át hazaérkezve meghirdette „áprilisi téziseit”, amelyekben „békét, kenyeret és szabadságot” követelt Oroszország népének, Tovább...
