Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Tisza István kétségtelenül a dualizmus második felének meghatározó politikusa volt. A századfordulótól egészen 1918. október 31-én bekövetkezett haláláig megkerülhetetlen figurája volt a közéletnek. 1910-től a hatalmas többséggel kormányzó Nemzeti Munkapárt megkérdőjelezhetetlen vezetője volt, Tovább...
1917 májusában leégett Gyöngyös belvárosa, a számos halálos áldozatot követelő tűzesetről honlapunkon korábban már mi is írtunk. Tények és egyéb katasztrófa-híradók hiányában viszont csak a helyiek „élvezhették a műsort” – Tovább...
Bár a világháború alatt a politikai pártok mellőzték az egymás elleni fellépést, a lemondott, elhunyt vagy összeférhetetlennek nyilvánított képviselők helyének betöltésére természetesen időközi választásokat írtak ki: a megüresedett helyekre a korábbi képviselőt adó párt jelölhetett új képviselőt. Tovább...
Vajon lehetett-e sztrájkokról olvasni a lapokban a világháború idején? A rendkívüli, háborús helyzetre hozott jogszabályok értelmében elméletileg nem – csakhogy a gyakorlat egészen más volt: csak Az Est 1917 májusában megjelent cikkei közül 26 írás összesen hatvanszor említette a sztrájk szót. Tovább...
Jászi Oszkár 1910-ben azt írta, hogy Magyarországon Tisza István „politikai hulláján át vezet előre a demokrácia útja”, és 1917. május 23-án valóra vált az akkor már a Választójogi Blokkba tömörülő ellenzéki erők álma: a megtestesült „reakciónak” tartott, démonizált Tisza István inkább lemondott, Tovább...
„A sofőr tülköl, az autó megindul s elszáguld a Kossuth Lajos utca felé. A tüntető tömeg ekkor már oszladóban volt, sötét is volt. Tisza mélyen behúzta magát az autó egyik sarkába, úgy, hogy ki sem látszott belőle és így sikerült megszöknie…”
„Tisza István gróf sógoraival, Sándor Jánossal és Zeyk Károllyal nyitott automobilon távozott el a tüntetők tömegén keresztül a munkapárt épületéből. Tovább...
A fenti idézet ugyan a Vasárnapi Újság című hetilapban jelent meg 1914 szeptemberében, de nem az újságíró egyéni véleményét tükrözte, hanem az országgyűlés által egy évvel korábban, 1913-ban elfogadott jogszabály tartalmára utalt. Az 1913-as törvény valójában a hadifoglyok jogait rögzítő, Tovább...
