Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Amennyiben az I. világháború százéves historiográfiáján végigfuttatjuk tekintetünk, megállapíthatjuk, hogy először a politikatörténeti, diplomáciatörténeti megközelítések voltak jellemzőek, aztán a történészek a társadalom felé fordultak, majd jött a nyelvivel egybekötött kultúrtörténeti fordulat. Másképp szólva: Tovább...
A hadsereg étvágya teremtette háborús konjunktúra nem ért véget akkor, amikor a jobb-rosszabb bőrbakanccsal, fémcsajkával, posztóruhával, puskával és szuronnyal felszerelt katonák rohamra indultak, majd elestek a harcmezőn. Tovább...
„Az ember könnyen teszi elvvé és elhatározássá azt, ami voltaképpen csak érdeke” – a magyar történetírás egyik legerősebb mondata ez, amit Gratz Gusztáv Magyarország 1867 és 1918 közti történetét megörökítő A dualizmus kora című, 1934-ben Akadémiai Díjjal jutalmazott művében írt le. Tovább...
A magántisztviselők nagy reményeket fűztek az 1917. júniusi kormányváltáshoz: abban bíztak, hogy az ún. panaszbizottság intézményét közel másfél év után végre rájuk is kiterjesztik. És ebben nem is kellett csalódniuk: a Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége kérésére Tovább...
Nagyszabású sportfelvonulást rendeztek az Üllői úti Ferencváros-pályán 1917 júniusában. A közel húszezer ember ezúttal nem Nemes Sándor vagy Tóth „Potya” István góljai miatt látogatott ki a Népligetbe (egyébként a Schlosser Imre nélküli Fradinak nem volt túl jó idénye, az MTK, a Törekvés és az Újpest is megelőzte őket), hanem középiskolások tömegeit figyelték. Tovább...
A Pesti Napló hasábjain a közéleti hírek között időről-időre felbukkantak első látásra inkább az üzleti oldalakra illő tudósítások. Tárgyuk általában egy-egy hatalmas, több tízezer holdas hitbizományi vagy egyházi birtok bérbeadása külföldi, német bérlőjelölteknek. Tovább...
A háború alatt a stratégiai jellegű üzemekben dolgozó, szervezett munkások helyzetében számos kedvező változás állt be. Ezek egyike volt a panaszbizottságok létrehozása, amelyek a tulajdonosok és a munkások közti konfliktusokat döntötték el, 1917-ben már egyre inkább a munkásoknak kedvező módon. Tovább...
